A lakott települések peremére száműznék a nagy bevásárlóközpontokat Romániában, ahol egy kormánypárti indítvány a helyi termelők támogatása céljából korlátozná az áruházláncok tevékenységét. Korábban számos hasonló kezdeményezésre – többek között a vasárnapi zárva tartásra – volt már példa Bukarestben, ám a multinacionális társaságok eddig megúszták a szigorítást.
A román parlament elé nemrég beterjesztett törvénytervezet a nagyvárosokon kívülre, a gyéren lakott kereskedelmi övezetekbe költöztetné a nagy bevásárlóközpontokat. Lucian Trufin, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora úgy módosítaná a hatályos jogszabályokat, hogy a jövőben valamely település élelmiszerpiacától legkevesebb egy kilométeres távolságra létesülhetne szupermarket, hipermarket pedig kizárólag a lakott település szélén működhetne. Ha az előterjesztést elfogadná a bukaresti törvényhozás, az áruházláncok két év türelmi időt kapnának, hogy a gyéren lakott övezetekbe helyezzék át boltjaikat. A román politikus nem titkolja, hogy kezdeményezése protekcionista alapokon nyugszik, és olyan európai kutatásokra hivatkozik, amelyek szerint a multinacionális társaságoknál létesülő minden egyes új munkahely öt másik megszűnését vonja maga után a reálgazdaságban. – Semmi mást nem akarunk, mint elősegíteni, hogy a helyi termelők esélyt kapjanak a túlélésre. A román termelők, gazdák, kiskereskedők százaival folytatott megbeszéléseken valamennyien arra panaszkodtak, hogy sehol nem tudják értékesíteni a termékeiket – indokolta indítványát a román kormánypárti törvényhozó.
A bukaresti mezőgazdasági minisztérium közölte, hogy támogatja a nagy bevásárlóközpontok tevékenységének korlátozását célzó kezdeményezést. Az áruházláncok romániai egyesülete azonban érthető módon ellenzi a tervezett intézkedést, a multik elsősorban arra hivatkoznak, hogy a szabadpiac kizárólag a kereslet-kínálat alapján működhet. – Nem teheted meg, hogy ennyi idő elteltével ellehetetleníted egy kereskedő tevékenységét, aki mellett más kereskedelmi és ingatlanberuházások is létesültek – nyilatkozta Florin Capatana, az áruházláncok érdekvédelmét ellátó egyesület alelnöke. Romániában – ahol a nagy bevásárlóközpontok száma meghaladja az 1700-at – nem ez az első kísérlet, amikor megpróbálják segíteni a helyi termelőket az évi tízmilliárd eurós üzleti forgalmat lebonyolító áruházláncokkal szemben. Egy korábbi, szupermarkettörvénynek nevezett javaslat ugyancsak a településeken kívülre, azok határától legalább öt kilométeres távolságra száműzte volna a 800 négyzetméternyi eladóteret meghaladó, élelmiszert is forgalmazó áruházakat. Az indítványt tavaly leszavazta a román parlament. A magyarországi boltzár mintájára Romániában is kacérkodtak a nagyáruházak vasárnapi teljes, valamint szombati részleges zárva tartásának bevezetésével, ám ezt sem valósították meg, pedig a korábbi mezőgazdasági miniszter tavaly is többször érvelt az intézkedés mellett. (Az országban jelenleg a hipermarketek este 10-11-ig nyitva vannak a hét minden napján.)
A román hatóságok egyedül a tekintetben fogadtak el kötelező érvényű rendeletet, hogy a hipermarketek több hazai élelmiszert kénytelenek forgalmazni. A bukaresti parlament által tavaly megszavazott hipermarkettörvény arra kötelezi a kétmillió eurónál magasabb éves árbevételt elérő üzletláncokat, hogy helyi termelőktől szerezzék be a friss élelmiszerek legalább 51 százalékát. Az előírás szerint a kereskedelmi egységeknek úgynevezett rövid ellátási láncon keresztül kell beszerezniük kínált termékeik legalább 51 százalékát, köztük a húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a mézet, a tojást, a tejtermékeket, illetve a sütőipari termékeket. A helyi termelők által régóta sürgetett intézkedés azonban még nem fejtette ki hatását, mivel az Európai Bizottság (EB) az év elején kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen a jogszabály miatt. Brüsszel szerint a rendelkezések sértik az áruk szabad áramlásának uniós alapelvét, ezért az EB felszólította a román kormányt a vitatott passzusok módosítására. Ez mindeddig nem történt meg, viszont a jogszabályt sem ültették át a gyakorlatba, mivel a kormány máig adós az alkalmazási módszertan kidolgozásával.
