Aggodalommal követik a banki ügyfelek Romániában a kormányzatnak a kereskedelmi pénzintézetek ellen indított offenzíváját. Mihai Tudose kormányfő utasítására a bukaresti adóhatóság vizsgálatot indított két, meg nem nevezett bank ellen, szerinte ugyanis fennáll a gyanú, hogy ezek a pénzintézetek azért nem vallanak be profitot, hogy ne adózzanak az országban.
A miniszterelnöki tisztséget két hónapja betöltő (az előző balliberális kormányban a gazdasági tárcát irányító) szociáldemokrata politikus egy hírtelevíziónak adott interjúban elképedésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az országban működő harminchat kereskedelmi bank fele nem nyereséges. – Talán a vöröskereszt kirendeltségeiként működnek nálunk ezek a bankok, vagy egyszerűen arról van szó, hogy baleknak néznek bennünket? Hamarosan eljön az idő, amikor kiállunk az emberek elé, és elmondjuk nekik: ezek a pénzintézetek több éve nem termelnek profitot, emiatt nem biztonságos náluk tartani a megtakarításaikat – jelentette ki Mihai Tudose, aki úgy véli, egy veszteséges pénzintézet esetében bármikor fennáll a csőd veszélye. Néhány hét alatt ez volt a román kormányfő második kirohanása a bankok ellen: augusztus közepén Tudose azzal fenyegetőzött, hogy – a banki titok megszegésének kockázatával is – nyilvánosságra hozza a nyereségüket Romániából kimenekítő pénzintézetek névsorát, ezek ugyanis szerinte „meglopják” a román adófizetőket.
Elemzők azonban úgy látják, ha Románia miniszterelnöke az országot is sújtó globális gazdasági válság idején, 2008-ban vádolja pénzügyi szélhámossággal a pénzintézeteket, a lakosság valószínűleg pánikszerűen rohanta volna meg a bankfiókokat, hogy kimenekítse a pénzét. – Mihai Tudose elfelejtette, hogy már nem egyszerű polgár, aki házi papucsban várja a televízió előtt a politikai cirkuszt, hanem Románia miniszterelnöke. Mi történne, ha a bankok sem vásárolnának többé román államkötvényt, miután az állam évről évre veszteséget termel? – tette fel a kérdést a legnagyobb román pénzügyi lap, a Ziarul Financiar kolumnistája. A vitába beszállt a Román Nemzeti Bank (BNR) is, amelynek elnöke, Mugur Isarescu szerint a kereskedelmi pénzintézetek egy része nem azért nem fizetett nyereségadót, mert adócsaló, hanem mert nem termelt profitot. A jegybank vezetője egyúttal felhívta a figyelmet, hogy Romániában háromszázezer kereskedelmi társaságnak nincs profitja, ugyanakkor a nyereséget nem termelő bankok is fizetnek jövedelemadót és társadalombiztosítást, s pozitív tőkével rendelkeznek. A BNR külön közleményt is kibocsátott a témában, amelyben igyekszik megnyugtatni a lakosságot, miszerint egyetlen pénzintézet fizetőképessége sem alacsonyabb a hatóság által megállapított nyolcszázalékos küszöbnél, illetve hogy nincs ok aggodalomra a lakosság és a cégek által a romániai bankokban letétbe helyezett pénz biztonságával kapcsolatban. A bukaresti pénzügyminisztérium adatai azt mutatják, a romániai kereskedelmi bankok 70 százaléka nem fizetett nyereségadót az elmúlt öt évben, 31 pénzintézet pedig tavaly 2,1 milliárd eurós veszteséget jelentett. A tizenöt nyereséges pénzintézettől 377 millió eurós adó folyt be az elmúlt öt évben a költségvetésbe. A román kormány nemrég a multinacionális vállalatokat is össztűz alá vette amiatt, hogy nem adóznak az országban megtermelt nyereség után, végül brüsszeli nyomásra visszavonultak.
Faragnak a nyugdíj-hozzájárulásból
A kötelező magánnyugdíj államosítása helyett csökkenteni kívánja a magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást a román kormány, ugyanakkor eltörölné a magánnyugdíjpénztárak által felszámolt kezelési költséget. Ionut Misa pénzügyminiszter – aki nemrég még felvetette a kettes számú nyugdíjpillér bezárásának lehetőségét – arról tájékoztatta a magánnyugdíj-kezelőket tömörítő szakmai egyesület vezetőit, hogy jövő januártól a jelenlegi 5,1-ről 2,5 százalékra szállítják le a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást. Mihai Tudose kormányfő a hét végén azzal indokolta a tervezett intézkedést, hogy az állami nyugdíjalap hozama sokkal nagyobb, mint a magánkasszák által kezelt kötelező nyugdíjpilléré, és szerinte az állam „jobb gazda”. Sokak szerint ez populizmus, hiszen az állami nyugdíjalapot több milliárd eurós hiány terheli.
