Ideiglenesen hatályba lép csütörtökön az Európai Unió és Kanada között létrejött átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) – közölte az Európai Bizottság. A bizottsági tájékoztatás szerint a CETA új lehetőségeket kínál az uniós vállalkozások számára, hogy exportálhassanak Kanadába. Ebben a témában Vállalatok kontra kormányok
címmel szervezett sajtóbeszélgetést a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ) a mai napon. A rendezvényen elhangzott, Magyarországot nagymértékben érinthetik az Európai Unió és Kanada között már megkötött, illetve az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodások várható hatásai. Ez utóbbi, a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP), valamint a csütörtöktől részben ideiglenesen hatályba lépő CETA egyezményekkel kapcsolatban a legvitatottabb kérdések közé tartoznak a befektetők és államok közötti vitarendezési eljárások. Ezek a mechanizmusok teszik lehetővé a külföldi befektetők számára, hogy bepereljék azokat a kormányokat, amelyek állampolgáraik egészsége vagy akár környezetünk védelme érdekében bizonyos intézkedéseket hoznak meg.
A téma egyik legelismertebb független szakértője, Gus van Harten elmondta: komoly veszélyeket jelentenek környezetünkre, a demokráciára, az igazságszolgáltatás függetlenségére és az emberek jólétére a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményekben tervezett befektetésvédelmi rendszerek, amelyek különleges előjogokat biztosítanak a külföldi befektető vállalatoknak. A kanadai York Egyetem jogász professzora azonban reméli, hogy a magyar kormányzat érdemben reagál azokra a súlyos veszélyekre, amit a külföldi befektetők számára biztosított különleges előjogok jelentenek a demokráciára.
Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője szerint nagy veszély rejt az, ha a külföldi befektető cégek perelhetnek be kormányokat. Hozzátette: a kanadai Gabriel Resources cég jelenleg éppen egy a CETA-hoz hasonló, kétoldalú befektetési egyezményre hivatkozva perli Romániát, hogy kikényszerítse a verespataki cianidos technológiájú aranybánya engedélyezését. A per hatására az elmúlt hetekben a román kormány azt is felvetette, hogy visszavonja a Verespatak világörökségi jelölésére vonatkozó kérelmét.
Bár a CETA fejezeteinek többsége csütörtöktől ideiglenesen hatályba lép, a legtöbbet vitatott részre, a befektetésvédelmi fejezetre ez nem vonatkozik, ahhoz tagállami ratifikálásra lenne szükség. A belga kormány szeptember elején az Európai Bírósághoz fordult, kikérve a testület véleményét arról, hogy összhangban van-e az uniós joggal az egyezményben szereplő befektetői bírósági rendszer (ICS).
Mindezek alapján a Magyar Természetvédők Szövetsége azt kéri a kormánytól és az Országgyűléstől, hogy Magyarország ne ratifikálja az EU–Kanada szabadkereskedelmi egyezményt. Ezzel kapcsolatban Fidrich Róbert lapunknak azt mondta: nagyon reméli, hogy a Fideszen belül lesznek ellenzői a CETA-nak. Így például Kövér Lászlóról, az Országgyűlés elnökéről lehetett azt hallani: ő is ezt a tábort erősíti. Fidrich abban is bízik, hogy a belgák nem ratifikálják az egyezményt, mert így uniós szinten sem lépne hatályba a törvény, s még ha Magyarország meg is szavazná a CETA-t, ennek akkor sem lenne semmi következménye.
Az egyezmény az unió és Kanada közötti kereskedelemben a tarifacsoportok 98 százalékában szünteti meg a vámokat. Ezenkívül az uniós vállalkozásoknak minden eddiginél jobb hozzáférést biztosít a kanadai közbeszerzési szerződésekhez, ideértve nemcsak a szövetségi, hanem a tartományi és önkormányzati szintű szerződéseket is. A CETA teljes végrehajtásának előfeltétele, hogy valamennyi uniós tagállam alkotmányos előírásainak megfelelően megerősítse a megállapodást, csak ez után fog teljes mértékben hatályba lépni. Az Európai Bizottság szerint, amikor a CETA teljes érvényűvé válik, az uniós tagállamok kormányai által korábban megtárgyalt számos kétoldalú kereskedelmi megállapodásban szereplő vitarendezési mechanizmus jelenlegi formáját az új és továbbfejlesztett, a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer fogja felváltani.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének nyilatkozata szerint a megállapodás növekedési eszközt jelent, amely az európai vállalkozások és polgárok előnyét szolgálja, az európai értékek megtartása mellett előnyt kovácsol a globalizációból, és alakítja a világszintű kereskedelmi szabályokat.
