Bár a CETA fejezeteinek többsége csütörtöktől ideiglenesen hatályba lép, a legtöbbet vitatott részre, a befektetésvédelmi fejezetre ez nem vonatkozik, ahhoz tagállami ratifikálásra lenne szükség. A belga kormány szeptember elején az Európai Bírósághoz fordult, kikérve a testület véleményét arról, hogy összhangban van-e az uniós joggal az egyezményben szereplő befektetői bírósági rendszer (ICS).
Mindezek alapján a Magyar Természetvédők Szövetsége azt kéri a kormánytól és az Országgyűléstől, hogy Magyarország ne ratifikálja az EU–Kanada szabadkereskedelmi egyezményt. Ezzel kapcsolatban Fidrich Róbert lapunknak azt mondta: nagyon reméli, hogy a Fideszen belül lesznek ellenzői a CETA-nak. Így például Kövér Lászlóról, az Országgyűlés elnökéről lehetett azt hallani: ő is ezt a tábort erősíti. Fidrich abban is bízik, hogy a belgák nem ratifikálják az egyezményt, mert így uniós szinten sem lépne hatályba a törvény, s még ha Magyarország meg is szavazná a CETA-t, ennek akkor sem lenne semmi következménye.
Az egyezmény az unió és Kanada közötti kereskedelemben a tarifacsoportok 98 százalékában szünteti meg a vámokat. Ezenkívül az uniós vállalkozásoknak minden eddiginél jobb hozzáférést biztosít a kanadai közbeszerzési szerződésekhez, ideértve nemcsak a szövetségi, hanem a tartományi és önkormányzati szintű szerződéseket is. A CETA teljes végrehajtásának előfeltétele, hogy valamennyi uniós tagállam alkotmányos előírásainak megfelelően megerősítse a megállapodást, csak ez után fog teljes mértékben hatályba lépni. Az Európai Bizottság szerint, amikor a CETA teljes érvényűvé válik, az uniós tagállamok kormányai által korábban megtárgyalt számos kétoldalú kereskedelmi megállapodásban szereplő vitarendezési mechanizmus jelenlegi formáját az új és továbbfejlesztett, a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer fogja felváltani.
