Megalapozottnak találta az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatósága azt a beadványt, amelynek feltételezése szerint a repülőgépek földi kiszolgálását végző Malév Ground Handling (Malév GH) Zrt. a közösségi joggal ellentétesen vett igénybe állami támogatást, így a testület eljárást indít hazánk ellen – értesült lapunk brüsszeli forrásból. A bizottság első lépésként felveszi a kapcsolatot a hazai illetékesekkel; a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, valamint a Malév GH feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel.
Mint arról lapunk két héttel ezelőtt hírt adott, a bizottsághoz érkezett 180 oldalas kereset arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2012-ben csődbe ment nemzeti légitársaság még működő, állami tulajdonban lévő leányvállalata a szintén köztulajdonú Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) szemben fennálló, 260 millió forintos tartozását egy felcímkézett állami támogatásból rendezte tavaly ősszel. A Malév GH akkor már jó ideje nem tudta törleszteni a hitelt, így nem önszántából, hanem inkasszó útján rendezte tartozását. Ez úgy történhetett, hogy a vállalat különös módon nem elkülönítve, hanem azon a CIB Bank által vezetett bankszámlán tartotta az állami támogatás összegét, amelyre inkasszós joga volt az MFB-nek.
Brüsszeli informátorunktól arra vonatkozóan nem kaptunk tájékoztatást, hogy ki jelentette fel a Malév GH-t, de ágazati források egyértelműen a társaság korábbi alvállalkozóját, ma már azonban vetélytársát, a hazai hátterű BudPort Kft.-t sejtették. A cég ügyvezetője, Galgóczy Ferenc eddig nem kommentálta a híreket.
Lapunk újbóli megkeresésére azonban elismerte, a beadvány tőlük származik. Galgóczy levelében közölte: a lépéssel a piac további torzítását szeretnék megakadályozni. – Elfogadhatatlan, hogy az alapvetően már működésképtelen, rosszul gazdálkodó, veszteségeket felhalmozó céget az adófizetők pénzéből finanszírozzanak – fogalmazott az ügyvezető.
Eközben újabb hitelező jelentkezett a Malév GH-nál a tartozás azonnali rendezését követelve: a társaság alvállalkozójaként tevékenykedő, takarítást és rakodást végző Airport Security – lapunk információi szerint – elküldte mintegy 50 millió forintról szóló fizetési meghagyását az állami vállalatnak. A Malév GH-nak nyolc napja van rendezni tartozását, ellenkező esetben bíróság indíthat ellene felszámolási eljárást. Zsinórban a másodikat, a napokban ugyanis a BudPort már kezdeményezte a cég felszámolását egy 100 milliós nagyságrendű tartozás miatt. (Az ügy érdekessége, hogy ezen követelést a BudPort az Airport Securitytől vette át a két cég közötti stratégiai megállapodás részeként. Azaz egyértelműen az a kép rajzolódik ki, hogy a tranzakció a BudPort és a Malév GH ferihegyi piacért folytatott játszmájának része.)
A Malév Ground Handling nehéz helyzetéről az elmúlt hetekben több ízben is beszámoltunk. A 2,8 milliárd forintos adóssággal küzdő, mintegy 300 embernek munkát adó nagyvállalat reorganizációs terve ugyan elkészült, ám a kormány gazdasági kabinetje a múlt heti ülésén nem hagyta jóvá a megvalósításhoz és tőkeemeléshez szükséges 5,3 milliárd forintról szóló előterjesztést, tiltott állami támogatás lehetőségétől tartva. Több partner ugyan a jelek szerint kivár, ám a Malév GH ügyével kapcsolatban megkülönböztetett figyelem érzékelhető. A társaság legfőbb ügyfelének számító Wizz Airnél érdeklődésünkre mindössze annyit árultak el, hogy ha bármilyen fejlemény kérdéseket vetne fel a meglévő földi kiszolgálás fenntarthatóságával kapcsolatban, a helyzetet „haladéktalanul és hatékonyan” kezelni fogják. Ennél többet azonban titoktartási kötelezettségükre hivatkozva nem árultak el. Lapunk kereste a repülőtér üzemeltetését ellátó Budapest Airportot is, amelynek a piaci hírek alapján több mint egymilliárd forinttal tartozik a Malév GH, választ azonban nem kaptunk.
Úgy értesültünk, az állami cég az Aide Hungary munkaerő-kölcsönző társaságnak 54 millió forinttal tartozik. A cég ügyvezetője, Babiák Zsolt érdeklődésünkre közölte, a Malév GH rendszeres késésben van a számlák rendezésével, ám eddig mindig fizetett, így nem áll érdekükben felszámolást kezdeményezni. – A fő kérdés a piaci partnerek bizalma, márpedig ezen a téren nem tapasztalunk változást – tette hozzá.
