A repülőgépek földi kiszolgálását végző, állami Malév Ground Handling Zrt. ellen felszámolást kezdeményezett versenytársa, a BudPort Kft. – értesült lapunk. A lépésre hetek óta lehetett számítani, miután a BudPort nemrég stratégiai szövetségre lépett az Airport Security (AS) Zrt. nevű, a repülőgépek takarítását és a csomagok rakodását végző céggel, és átvette a Malév GH-nál fennálló, százmilliós nagyságrendű követelését is. A tranzakció így annak a sakkjátszmának a részeként is értelmezhető, ami a két földi kiszolgálócég között zajlik a ferihegyi piacért. Megkerestük a BudPort ügyvezetőjét, ám Galgóczy Ferenc csak annyit közölt: a cége és az Malév GH közötti jogvitákról nem kíván nyilatkozni.
A 2,8 milliárd forintos adósságállománnyal küzdő, több mint 300 embert foglalkoztató Malév GH felett az utóbbi időben gyülekeznek a felhők: a kormány gazdasági kabinetje egy héttel ezelőtt utasította el azt az előterjesztést, amely szerint a társaság működésének újjászervezésére összesen 5,3 milliárd forintot fordított volna az állam. Lapunk úgy értesült, az elképzelést Tállai András, a nemzetgazdasági tárca adóügyekért felelős államtitkára azért utasította el, mert az Malév GH-nak tetemes adótartozást halmozott fel, míg Lázár János kancelláriaminiszter azért tartotta aggályosnak az elképzelést, mert a pénz folyósítása kapcsán felmerülne a tiltott állami támogatás gyanúja. Lázár aggodalmát az táplálhatta, hogy a pénzből – mint az a Magyar Nemzet által korábban ismertetett reorganizációs tervből egyértelműen kitűnik – több száz millió forint adósság- és bérrendezésre ment volna. Márpedig az európai uniós előírások alapján ilyen célra nem használható fel jogszerűen állami forrás.
A nemzetgazdasági kabinet döntésében szerepet játszhatott az is, hogy – miként azt elsőként írtuk meg – tiltott állami támogatás gyanúja miatt feljelentették az Malév GH-t az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatóságánál. A vizsgálat lefolytatásáról várhatóan a héten dönt a brüsszeli testület. Információink szerint a beadványban azt kifogásolták, hogy az állami társaság a szintén köztulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felé fennálló tartozását egyéb célra szánt, azaz felcímkézett állami támogatásból rendezte. A 260 millió forintos ügyletről 2016 szeptemberében azt írtuk: a Malév GH nem önszántából, hanem inkasszó útján rendezte fennálló tartozását. Ez úgy történhetett, hogy a vállalat – különös módon – nem elkülönítve, hanem ugyanazon a CIB Bank által vezetett bankszámlán tartotta az állami támogatás összegét, amelyre inkasszós joga volt az MFB-nek. Hogy a feljelentést ki tette, egyelőre nem ismert (a Malév GH versenytársai a magyar hátterű BudPort mellett a török Celebi és a brit Menzies), de reptéri forrásaink egyértelműen arról nyilatkoznak, hogy e mögött az ügy mögött is a BudPort állhat.
A kiélezett helyzet könnyen zuhanórepülést hozhat a piacon is: a BudPort felszámolási kezdeményezésének hírére más hitelezők is beállhatnak a sorba. Sőt, a cég nagyobb partnerei is felülvizsgálhatják az együttműködést: a Malév GH több mint egymilliárd forinttal tartozik a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airportnak (BA). A BA értesüléseink szerint ráadásul az állami szerepvállalástól tette függővé, hogy meghosszabbítja-e a Malév GH bérleti szerződését. Ennek hiányában pedig a vonatkozó jogszabályok szerint visszavonható a Malév GH működési engedélye. Úgy tudjuk, az állami cég fő partnerének számító Wizz Air is az állami források bevonásához kötötte az együttműködést. A helyzetet tovább nehezíti a szintén megrendelő Air Berlin csődje és az, hogy az eddigi fontos nemzetközi partnerek – például az Air France-KLM vagy az Emirates – egyike sem hosszabbítja meg az idén lejáró szerződéseket, hanem új tendert ír ki a budapesti kiszolgálásra.
