Régiós szakadékok a foglalkoztatásban

A munkanélküliség hazai szintje összességében alulmúlja az uniós átlagot, de a megyék között nagyok a különbségek.

Hatalmasak a különbségek ugyanakkor régiós bontásban: míg az ország nyugati megyéiben a két százalékot is alig éri el a munkanélküliségi ráta, addig az ország középső és keleti részén 7 százalék feletti munkanélküliség számít általánosnak, de Nógrádban például még mindig 9 százalék felett van a mutató.

A KSH tanulmánya szerint a költségvetési szerveknél az átlagos bruttó keresetek meghaladták a 290 ezer forintot az idei első fél évben, ami több mint 12,5 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. A versenyszférában 304 ezer forint fölé kúsztak az átlagbérek, 11 százalékos növekedés eredményeként. A fizetésemelésben fontos szerepe volt a minimálbér 15, valamint a garantált bérminimum 25 százalékos emelésének, de a munkaerőhiány is a fizetések emelkedését serkentette.

A jelentés a bérek terén nem tért ki sem az uniós helyzetre, sem arra, hogy az ország különböző részei között mekkora a különbség. Utóbbiról sokat elárul ugyanakkor a KSH Fókuszban a megyék című, online, interaktív adatbázisa. Itt csak az első negyedéves, nettó jövedelmek vannak megjelenítve, ám a különbség érzékelhető: míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 131 ezer forint volt a havi átlagos nettó kereset, addig Budapesten több mint 107 ezer forinttal többet, átlag 238 500 forintot vihettek haza az alkalmazottak. Győr-Moson-Sopron megyében 190 ezer, Komárom-Esztergom 184 ezer forint volt az átlagbér, és 170-180 ezer forint között lehetett keresni Vas, Veszprém, Fejér, Pest és Heves megyében. Zalában, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Szabolcs-Szatmár-Beregben, valamint Nógrád és Békés megyében ugyanakkor még a 150 ezer forintot sem érték el a munkabérek.

A rendszerváltás óta nem tudtak a magyar bérek közeledni a nyugat-európaiakhoz, mert a magyar kormányok, szemben szomszédainkkal, szinte kizárólag a külföldi tőke bevonzására építették a hazai gazdaságot, olcsó bért ígérve. Ennek „köszönhető”, hogy különösen az utolsó 5-7 évben a szlovák és a lengyel bérek is megelőzték a magyarokat – fejtette ki álláspontját a témában Csath Magdolna.

A közgazdász a Jobbik bérunióról szóló kezdeményezése kapcsán elmondta, elhibázott stratégia eredménye, hogy a betelepülő és a gazdaságban komoly szerepet betöltő világcégek általában alacsony hozzáadott értéket termelő gyárakat telepítettek hazánkba, ahol olcsón dolgoznak a magyar munkavállalók – feladatuk leggyakrabban az egyszerű összeszerelésre korlátozódik. Márpedig a gyártás során elsősorban az innovatív tervezés és a termék eladásához szükséges feladatok, azaz a marketing teremtik meg a valódi hozzáadott értéket, a lánc közepe, vagyis az összeszerelés szerepe ezekhez képest elenyésző.