Úgy látszik, némi gazdasági előnye is van annak, hogy egyre több honfitársunk hagyja el az országot. Az elmúlt években tapasztalt tömeges elvándorlás nyomán fellépő szakemberhiány ugyanis technológiai fejlesztésekre ösztönözte a magyar vállalatokat – nagyrészt ennek tudható be, hogy a hazánk a Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi listáján kilenc helyet ugrott előre, és most 60. a listán. Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató tudományos munkatársa szerint a krónikus munkaerőhiány arra kényszerítette a hazai vállalatokat, hogy sokkal innovatívabb és fejlettebb technológiákat kezdjenek használni.
– A WEF rangsora több mint 144 mutatóból áll, a modernizáció érdekében megvalósított tőkebefektetések mellett az is javította a hazai versenyképességet, hogy továbbra is kedvező a makrogazdasági helyzet: alacsony a kamatkörnyezet, és rengeteg forrás érkezik az Európai Uniótól – mondta a szakember. Vakhal Péter szerint a külső feltételek mellett a kormány nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az országba vonzza a külföldi nagybefektetőket. A többi részadatot tekintve azonban aligha van ok örömre. Súlyos probléma az oktatás színvonala, amely az általános iskolától a felsőoktatásig minden szinten komoly versenyhátrányt okoz. Európai viszonylatban magas az iskolát elhagyók aránya, és a tankötelezettségi kor leszállítása sem tett jót az átlagos iskolázottsági szintnek. Nem jobb a helyzet az egyetemek tekintetében sem, miután egyetlen hazai felsőoktatási intézmény sincs már a világ legjobb ötszáz egyeteme között. Eközben az iskolák és a tananyag digitalizálása lassan halad, ugyanez vonatkozik a szakképzésre is. Ennek egyik következménye, hogy a magyar munkaerő termelékenysége nagyjából fele a régi EU-tagok átlagának. Fájó pont, hogy versenyképességben a régiós országok is megelőznek minket.
Egész versenyképességünk leggyengébb pontja a kormányzati kontraszelekció, vagyis a korrupció. Vakhal Péter szerint e tekintetben fontos változás állt be: már nemcsak a kormány kedvenc cégei irányában van jelen a korrupció, hanem negatív irányba is működik. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem szimpatikus a hatalomnak, komoly nehézségekkel kell szembesülnie az üzleti életben. Az állami intézményrendszeren keresztül az igazságszolgáltatási rendszer is sok kritikát kapott, leginkább akkor, amikor a vállalatok egy-egy kormányzati döntést támadnak meg. Ennek pedig egyenes folyománya, hogy a politikusokba vetett bizalom a világon Magyarországon az egyik legrosszabb. A szakember szerint hazánk előrelépése örvendetes, ám az alapproblémák nem oldódtak meg, sőt mélyültek. Elkerülhetetlen volt a vállalatok fejlődése, ám ha a külső körülmények rosszabbra fordulnak, versenyképességünk újra romolhat.
– A hitelminősítők után a versenyképességi rangsorokat összeállítók is elkezdték értékelni a magyar gazdaságban az elmúlt években történt változásokat – kommentálta az MTI-nek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a friss jelentést. Amikor tavaly hat helyett rontottunk a versenyképességi rangsorban, ugyanő a felmérést készítők elfogultságával magyarázta a rossz eredményt.
