Egységes európai munkaügyi hatóság felállítását szeretné elérni a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). Az erről szóló konkrét javaslat a visegrádi országok munkavállalói érdekképviseleteinek jövő tavaszi magyarországi tanácskozásán születhet meg. Azt szeretnék elérni, hogy a felállítandó szervezet feladatai közé tartozzon egyebek között az uniós kiküldetési irányelvben rögzítettek betartatása, beleértve a bérezéssel kapcsolatos előírásokat is – mondta lapunknak az MASZSZ elnöke. Kordás Lászlót annak kapcsán kerestük, hogy az uniós munkaügyi miniszterek hétfői luxemburgi tanácskozásán több módosítást is elfogadtak a már húsz éve létező kiküldetési irányelvvel összefüggésben.
Ez a dokumentum hivatott meghatározni, milyen feltételekkel ténykedhet egy külföldi bejegyzésű vállalkozás az unió országaiban. A javaslatok arra irányultak, hogy a nemzetközi fuvarozási ágazat külön szabályozást kaphat, míg a helyi szabályoknak való megfelelésre 12 hónap állhat majd rendelkezésre a mostani 24 hónap helyett. Az irányelv finomhangolása ezzel nem zárult le, hiszen a javaslatokat még meg kell vitatnia az Európai Parlamentnek, valamint az uniós miniszterelnököknek is.
A szakszervezeti szövetség elnöke úgy fogalmazott, az irányelv lényege, hogy egy év múlva megszűnjön a diszkrimináció. A jelenleg is hatályos előírások alapján ugyanis egy magyar bejegyzésű, de Németországban ténykedő vállalatnak elég a magyarországi előírásoknak megfelelni, beleértve a bérezést is, ami egyértelműen hátrányos egy német munkavállalóval szemben. A cél tehát az, hogy helyi szinten érvényesüljön az egyenlő munkáért egyenlő bér elve és ezt ne lehessen kihasználni cégbejegyzési trükkökkel. Szintén fontos szempont az is – tette hozzá –, hogy a tagállamok különböző adminisztratív eszközökkel ne tudják előnyben részesíteni saját vállalkozásaikat, ez ugyanis a szolgáltatások szabad áramlása és a versenysemlegesség elvével is ellentétes.
– Ha csak az árakkal versenyzünk, akkor soha nem zárkózunk fel a nyugati államok bér- és életszínvonalára. Ha a fizetések terén is sikerül rendet tenni, akkor a Nyugaton ténykedő cégeknek muszáj lesz technológiára áldozni, hogy lépést tudjanak tartani a konkurenciával – fejtette ki Kordás László.
Az MASZSZ elnöke üdvözölte, hogy a megállapodás alapján a fuvarozókra külön szabályozást kell majd létrehozni. Ennek oka, hogy a munkavégzés jellegénél foga az országonkénti bérszámfejtés, valamint az egyéb előírásoknak való megfelelés vállalhatatlan adminisztratív terhet ró a vállalkozókra, ráadásul az esetleges hibák miatt fizetendő bírságok akár a bedőlés veszélyét is hordozzák. Ezért uniós szinten kell egységesíteni az ágazatra vonatkozó előírásokat. Ez utóbbi kérdést illetően megkerestük a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületét (MKFE) is. A szervezet szerint egyelőre nincs okuk sikerről beszélni, mivel csak annyit sikerült elérni, hogy a jogalkotók külön szabályozást is alkotnak, ám a jelenlegi helyzet szerint a fuvarozók továbbra is maradnak a kiküldetési irányelv hatálya alatt.
