Ebből a szempontból Szlovákia jobban teljesít hazánknál. Az elemző szerint mivel a szlovák életszínvonal és az ottani átlagkeresetek magasabbak a magyarországinál, arányaiban sokkal kevesebben vándoroltak ki. – Sőt, északi szomszédunk egyfajta befogadó országként viselkedik a régióban, sok magyar is Szlovákiában vállalt munkát – tette hozzá Virovácz Péter. Nagy kérdés ugyanakkor, hogyan tudják a vállalatok kigazdálkodni a minimálbér-emeléssel kapcsolatos pluszköltségeket, bár kétség sem férhet hozzá, könnyebben, mint a hazai vállalkozások. Szlovákiában ugyanis egy eurós nettó fizetés 1,75 euróba kerül a cégeknek. Ez sokkal olcsóbb, mint Magyarországon, ahol a vállalatoknak 1,98 euróba kerül, hogy egy eurós nettó fizetést tudjanak a munkavállalóiknak átutalni.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap kiadott versenyképességi tanulmánya is a túl magas munkát terhelő adó- és járulékszintet kritizálta, és az élőmunkára rakódó terhek további mérséklését javasolta. Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója szerint Magyarországnak nem az olcsó munkaerővel kellene versenyeznie a többi országgal, a béreket tovább lehetne növelni, de a bérszint emelkedése mellett a termelékenység javítását is el kell érni. A részmunkaidőben foglalkoztatottak számát növelni kellene, ezzel is csökkenteni lehetne a munkaerőhiányt. A versenyképesség növelése érdekében az oktatás területén elsősorban az alapfokú és a felsőfokú szinteken kellene javítani. A versenyképességet növelné az is, hogy ha a magyar lakosság idegennyelv-ismerete javulna. A beszélt idegen nyelvek területén jelentősen elmaradunk az EU-tól, a felnőtt lakosság csak 37 százaléka, a fiataloknak 58 százaléka mondta magáról, hogy legalább egy idegen nyelvet beszél.
