Nem igaz, hogy Magyarország infrastrukturális adottságai miatt kell meghosszabbítani 2021 után is az orosz gázszállításokat. Az ország szükségleteinek megfelelő mennyiséget ugyanis jelenleg is több vezetéken hozzák be, és újabb importkapacitások megnyílására is számítani lehet. Emellett a nagy volumenű gázszállítmányok évekre előre való lekötése gazdasági szempontból sem indokolt. A magyar–orosz gázszerződés meghosszabbítása csak újabb hűségnyilatkozat lenne Moszkvának a magyar kormány részéről – nyilatkozta lapunknak a második Orbán-kormány volt energetikai helyettes államtitkára. Holoda Attilát a külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki kijelentéséről kérdeztük.
Szijjártó Péter szerint ugyanis Közép-Európa és benne Magyarország infrastrukturálisan kényszerhelyzetben van a földgáz behozatala kapcsán. A miniszter szerint jelenleg három irányból érkezhet földgáz Magyarországra: Ukrajna felől orosz forrásból, Ausztrián keresztül, nagyrészt orosz forrásból vagy Szlovákia felől, de ezen keresztül nem jön gáz. Ugyanakkor a Gazprom lekötötte a német–cseh és a cseh–szlovák összekötő vezetékek majdnem teljes kapacitását 2039-ig, így onnan is csak orosz földgáz érkezhet. Megoldás lehetne Horvátország és Románia, de ezek az országok – a külügyminiszter megfogalmazásában – blokád alatt tartják Magyarországot. „Tehát innentől kezdve jól hangzik a diverzifikáció, jól hangzik, hogy sok forrásból vásároljunk gázt, de mivel sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió semmifajta infrastrukturális fejlesztést nem tudott véghezvinni az elmúlt években [ ] nincs más lehetőségünk, mint hogy a 2021 utáni időszakra is megállapodjunk az oroszokkal, hogy legalább részben orosz forrásból fedezzük a gázszükségletet” – mondta a miniszter.
Holoda Attila szerint viszont szó sincs kényszerhelyzetről. Előrehaladott tárgyalások zajlanak ugyanis a horvátokkal, hogy kétirányúvá tegyék a magyar határt keresztező vezetéket. Így hamarosan megnyílhat ez a csatorna. Hasonlóan változhat a helyzet Romániával is. A magyar–szlovák vezeték pedig azért üres, mert jelenleg egy a belügyi tárca felügyelete alá tartozó önálló gázcég üzemelteti, és ezért túlzottan drága rajta a gázszállítás. Rövidesen azonban egy adásvétel révén ez a vezeték is részévé válhat az országos nagy kapacitású gázszállítási hálózatnak, s emiatt gazdaságossá válhat a használata. Hazánk várhatóan továbbra is hozhat be Ukrajna felől is gázt, mert nagy öngólt lőnének az oroszok, ha az ígérgetéseiknek megfelelően 2019-ben leállítanák az ukrajnai gáztranzitot Európa felé. – Emellett bőven hozhatunk be nem orosz gázt Ausztria felől, és egy viszonylag rövid vezeték kiépítése révén Lengyelországból is importálhatnánk akár norvég, akár cseppfolyósított, majd ismét légneművé alakított gázt – tette hozzá a szakértő.
A szakember úgy véli: a korábbi nagy volumenű – évi 8–10 milliárd köbméter gáz importjáról szóló – orosz–magyar megállapodás újrakötése értelmetlen lenne. Legfeljebb a lakossági és a közüzemi fogyasztásnak megfelelő gázmennyiségről, vagyis évi 3,5–4 milliárd köbméter behozataláról lenne érdemes egyezséget kötni, de azt is csak akkor, ha sikerül a mostaninál sokkal rugalmasabb árképzésről megállapodni Moszkvával.
Manapság ugyanis az európai szabadpiacról könnyen, és sokszor az orosz gáznál sokkal olcsóbban is beszerezhető az ország számára szükséges földgáz. Az utolsó érdemi rezsicsökkentéskor, vagyis 2013 végén a földgáz jegyzésára az európai piacokon megawattóránként 26 euró volt, ez például tavaly augusztusra 11 euróra zuhant. Az orosz gáz ára pedig – amelyből a hazai szükségletek zömét fedezzük – a korábbi ezer köbméterenkénti 300 dolláros szintről mostanra 170 dollár közelébe esett. Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője lapunknak korábban elmondta: csak 2015-ben és 2016-ban a hazai lakossági energiaárak 20-30 százalékos lefaragására nyílt volna lehetőség, ha a kormány követte volna a piaci árak csökkenését.
