Van-e értelme egy újabb szja-csökkentésnek?

Elbírná a költségvetés a személyi jövedelemadó 9 százalékra való csökkentését, de egy ilyen lépésnek nincs valódi gazdaságélénkítő szerepe.

Az év vége közeledtével adószakértők, közgazdászok körében visszatérő népszerű téma a személyi jövedelemadó csökkentése. A Világgazdaság című napilapban néhány napja Horváth András, a Takarékbank elemzője írt arról, hogy regionális összehasonlításban a magyar bérek továbbra is a középmezőny végén vannak. Ezt a hátrányt béremelésekkel lehet csökkenteni a következő években, de ez nem elegendő a magyar munkaerőpiac versenyképességének javításához. Szerinte a jelenlegi 15 százalékról 9 százalékra csökkenő egykulcsos szja azonnali, 9,1 százalékos nettó bérnövekedést eredményezne mind a 4,4 millió munkavállalónál.

A magyar nettó átlagbér ezzel az intézkedéssel együtt már a jövő évben 768 euróra ugorhatna. Így jól láthatóan módosulna a régiós rangsor, figyelembe véve azt is, hogy a bérek máshol lassabban nőnek, mint Magyarországon. A legutóbbi, 2016-os szja-csökkentési tapasztalatok alapján ez a képzeletbeli 6 százalékpontos lefaragás 550-600 milliárd forintos nettó pozícióromlást jelentene a költségvetésben, miközben a jelenlegi mozgástér legalább 900 milliárd forint. Vagyis a munkaadói járulék már elfogadott, 2,5 százalékos csökkentésével együtt sem éri el a kiesés mértéke ezt az összeget. Figyelembe kell venni továbbá, hogy jövőre érdemben nőnek a bérminimumok, ami jelentősen növeli a bértömeget és az szja-bevételt.

– A kérdés az szja-csökkentéssel kapcsolatban mindig az, hogy elbírja-e a költségvetés. Ha az adók, a járulékok csökkennek, akkor több marad a nettó bér. A járulék- és az szja-csökkentés is azt eredményezi, hogy több fogyasztásra fordítható összeg lesz a dolgozóknál – mondta lapunknak a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Zara László hozzátette, ha a vállalkozások a plusz bevételből adót is fizetnek, akkor az, ami a költségvetési bevételi oldalon elvész az szja-csökkentés miatt, részben visszajöhet egy másik adósoron. Nem biztos azonban, hogy egy év alatt kellene ezt végrehajtani, hanem inkább fokozatosan. A szakember a további adó- és járulékmérséklést azért tartaná szükségesnek, hogy kisebb legyen a késztetés az adócsalásra.

Más álláspontot képvisel Németh György közgazdász. – Az adószakértők mindig olyan érvelésekkel állnak elő az adócsökkentés kapcsán, amelyek az üzleti szféra számára kedvezőek. Már a szociális hozzájárulási adó csökkentését is elleneztem, inkább a nyugdíjalapban kellett volna tartalékot képezni. Az szja-csökkentésnek semmiféle gazdaságélénkítő szerepe nincs – mondta lapunknak a témával kapcsolatban a szakember. Kiemelte, hogy az adópolitika hatása sokkal kisebb a gazdasági növekedésre, mint ahogy azt a kormány és a jegybank láttatni igyekszik. A magasabb adók és nagyobb újraelosztás – feltéve persze, hogy az állam hatékony és korrupciómentes, továbbá a polgárok elfogadják a politika által kitűzött célokat – a gazdaság szempontjából is hasznosabb lehet, mint az alacsonyabb adók és kisebb újraelosztás. Ha nem így lenne, nem tudnánk értelmezni a skandináv országok hosszú évtizedek óta tartó sikereit, a versenyképességi rangsorokban elfoglalt előkelő helyezéseiket. Adócsökkentés helyett az oktatásra, az egészségügyre, a cigányság felzárkóztatására, az infrastruktúrára kellene költeni – szögezte le a közgazdász.