A miniszter annak kapcsán beszélt, hogy részt vett a szlovákiai Csorbatón megrendezett Tatra Summit nevű gazdasági konferencián, ahol egy panelbeszélgetésen mutatta be a magyar modellt, illetve kifejtette véleményét a 2020 utáni európai költségvetésről.
Az adórendszer átalakítása, az adócsökkentés politikája, a családi támogatások rendszere – amely kiegészült a lakásépítési programmal – mind hozzájárultak ahhoz, hogy elinduljon a bérek erőteljes felzárkóztatása Magyarországon, ráadásul oly módon, hogy közben a versenyképesség se romoljon – idézte fel Varga Mihály a fórumon általa elmondottakat.
Míg 2010 után alapvetően a konszolidálásra volt szükség, amely megteremtette a gazdasági növekedés feltételeit, most olyan szakaszba ért az ország, amelyben a versenyképességre lehet koncentrálni – jegyezte meg a tárcavezető.
Varga Mihály kiemelte: az a cél, hogy az ország bekerüljön Európa legversenyképesebbjei közé. Ezt a folyamatot a kormány úgy kívánja elősegíteni, hogy beruház az oktatásba, átalakítja a képzési rendszert, célzottabbá teszi a támogatásokat a digitalizáció, a kutatás-fejlesztés és az ipar területén, illetve az üzleti környezetet javítja, és csökkenti a bürokráciát – mondta.
A közép-európai régió országainak képviselői között a panelbeszélgetésen egyetértés volt abban, hogy az európai uniós forrásokat arányosabban kell elosztani – jegyezte meg Varga Mihály, aki szerint a Juncker-terv mögött működő, beruházásokat finanszírozó európai alap haszonélvezői 90 százalékban az Európai Unió régi tagállamai voltak, ami aránytalanság.
Ezen a helyzeten minél hamarabb változtatni kell – jelentette ki a miniszter, aki jó megoldásnak tartaná, ha külön alapot képeznének a később, azaz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok beruházásainak fejlesztésére.
Varga Mihály arra is kitért, hogy további olyan eszközökre van szükség, amelyek a később csatlakozott tagországok felzárkózását segítik, hogy a „kiegyenlítődés megtörténhessen”. „Nem arra várunk Brüsszeltől, hogy különböző forrásokat vegyen el tőlünk, illetve nemzeti forrásokat kényszerítsen ki, hanem arra, hogy a konvergencia történjen meg, és az EU mint egységes közösség tudjon fellépni a világgazdasági térségben” – fogalmazott.
Ami a 2020 utáni források elosztását illeti, a nemzetgazdasági miniszter bízik abban, hogy a visegrádi országoknak (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) lesz közös javaslatuk a jövő májustól induló vitára, a konferencia, mint mondta, jó alkalmat nyújtott arra, hogy ezt a kérdést is megtárgyalják.
A brit kiválással az uniós költségvetés kerete 20-25 milliárd euróval lesz kisebb, erre a helyzetre föl kell készülni – hangsúlyozta Varga Mihály.
