A távolmaradás fideszes forgatókönyve

Nyilvánosan vallotta be a költségvetési bizottság fideszes képviselője: ő szólt a kormánytagoknak, nem kell megjelenni a testület előtt.

Nyilvánosan vallotta be Szűcs Lajos, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes képviselője: ő szólt a kormánytagoknak, nem kell megjelenni a testület ülésén. A bizottság elnöke, Mesterházy Attila MSZP-s politikus kedden már sokadik alkalommal hívta meg Pintér Sándor belügyminisztert, Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert és Barcza Györgyöt, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatóját, hogy beszámoljanak a márciusban felfüggesztett letelepedésikötvény-program elmúlt négyéves működésének eredményeiről. Mesterházy Attila az Országgyűlés házszabályának megfelelően írásban hívta meg a kormánytagokat az ülésre, ők azonban egyetlen alkalommal sem jelentek meg. Szűcs Lajos minden egyes alkalommal, amikor meglátja a letelepedésikötvény-programot a napirendi pontok között, napirend-módosítást kezdeményez, amelyben azt javasolja, hogy vegyék le a napirendről a kötvényügylet vizsgálatát. Ezt rendszerint a fideszes többségű testület meg is szavazza. Sőt arra is felhívta a bizottság elnökének a figyelmét, hogy értesítse a meghívottakat arról, hogy a fideszes többség nem fogja támogatni a letelepedésikötvény-programmal kapcsolatos pontot. Mesterházy Attila értelemszerűen ennek a kérésnek nem tett és nem is tesz eleget, emiatt fordult elő az a furcsa helyzet, hogy Szűcs Lajos jelzi a kormánytagoknak, hogy nem kell eljönni a bizottsági ülésre.

– Az Országgyűlésről szóló törvény alapján az ad hoc vizsgálóbizottság az, amely maga elé idézhet embereket, de ez a lehetőség megilleti a parlament állandó bizottságait is, ha vizsgálati tevékenységet végeznek – közölte az esettel kapcsolatban lapunkkal Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. A szakember szerint a bizottság által meghívott személy megjelenési kötelezettsége elmulasztásának nincsen jogi következménye, a politikusnak azonban erkölcsi kötelessége ezzel elszámolni a nyilvánosság előtt. Az Országgyűlés ugyanis a hatalom, vagyis a mindenkori kormány ellenőrző szerve, vagyis bármikor beszámoltathatja a kormánytagokat és az állami hivatalok vezetőit.

Ligeti Miklós szerint emellett az alaptörvényt is sérti a bizottság előtt való megjelenés elmulasztása. – A házszabály a bizottsági napirendet úgy szabályozza, hogy a testület előtti megjelenés kötelezettsége alól formailag is szabályos kibúvást enged, mert ha a napirend módosításával a bizottság visszavonja a meghívást, akkor nem kell megjelenni – tette hozzá Ligeti Miklós. A szakember azonban úgy véli, hogy Szücs Lajos lényegében visszaél ezzel a lehetőséggel a letelepedési programot érintő napirendi ponttal kapcsolatban. Ligeti szerint összefoglalva mindezt azt jelenti, hogy a költségvetési bizottság a letelepedésikötvény-ügyben vizsgálatot folytat, tehát gyakorolhatja a vizsgálóbizottságok azon jogát, hogy kormánytisztviselőket szólít maga elé, akik ha nem jelennek meg, megsértik az alaptörvényen alapuló sarkalatos törvényben előírtakat, jogi következményekre mégsem kell számítaniuk. – A napirenddel történő trükközés nem elegáns, hiszen a meghívott miniszter és állami hivatalnok honnan tudhatja, hogy a napirendi pontot módosítani fogják? Ha mégsem módosul a napirendi pont, akkor a meghívott kormányhivatalnokok az alkotmány ellen vétenek, mivel nem tettek eleget a bizottság előtti megjelenés kötelezettségének – tette hozzá Ligeti Miklós.