Londoni pénzügyi elemzők számításai szerint a brit EU-tagsági népszavazás sokkjához közvetlenül köthető fontgyengülés és az abból eredő inflációs gyorsulás reálbér-eróziós hatása máris csaknem egyheti munkabértől fosztotta meg az átlagos brit alkalmazottat.
A brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.
A neves londoni közgazdasági egyetem, a London School of Economics gazdaságkutató intézete – a Centre for Economic Performance (CEP) – által hétfőn ismertetett tanulmány különböző modellszámításokkal kimutatta, hogy a tavalyi referendum váratlan piaci és reálgazdasági sokkja – főleg a font hirtelen gyengülése – a népszavazás utáni egy évben, 2017 júniusáig 1,7 százalékpontnyi halmozott inflációs gyorsulást eredményezett ahhoz az ütemhez képest, amely e sokk nélkül ugyanezen időszakban várható lett volna.
A tanulmány szerint – amelynek kutatómunkáját a The UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű, elsősorban az Európai Unió és Nagy-Britannia kapcsolatrendszerének kutatására szakosodott londoni intézet finanszírozta – ebből az következik, hogy 2017 júniusában a brit alkalmazotti reálbérek átlagosan 1,7 százalékkal alacsonyabbak voltak annál a szintnél, amelyet a brexitnépszavazás sokkjához köthető, pótlólagos infláció nélkül addig elérhettek volna.
A Centre for Economic Performance szakértőinek kalkulációja szerint ez egyenértékű azzal, mintha az átlagos brit alkalmazott éves fizetése 448 fonttal (csaknem 160 ezer forinttal) csökkent volna. A CEP számításai szerint ez majdnem egy teljes munkahét – pontosan 4,4 munkanap – átlagos bérezésének megfelelő veszteség minden egyes alkalmazott esetében.
A tanulmány szerint – hacsak a brit EU-tagság megszűnésének nem lesz valamilyen mechanizmus alapján jövőbeli reálbéremelő hatása – a veszteség nem pótolható.
A kutatóintézet közgazdászai szerint a hatásmechanizmus elsősorban az import drágulása révén érvényesül.
A Centre for Economic Performance számításai alapján az inflációs kosár egyes termékcsoportjain belüli importhányad minden 10 százalékpontnyi emelkedése 0,71 százalékponttal emelte az inflációs ütemet a brit EU-tagságról tartott, tavaly júniusi népszavazás utáni egy évben.
A teljes kosárra számolt, tizenkét havi brit infláció meredeken gyorsult a referendum óta: tavaly júniusban 0,4 százalékos, az idén októberben 3 százalékos éves inflációt mértek Nagy-Britanniában.
A Bank of England november elején, tíz év után először felemelte alapkamatát, 0,25 százalékponttal 0,50 százalékra növelve az irányadó rátát. A brit jegybank indoklása szerint a következő években elfogy a brit gazdaságban még meglévő csekély kapacitástöbblet is, és ennek hatására valószínűleg erősödni fog a hazai eredetű inflációs nyomás.
A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék.
Párizsba költöztetik majd az Európai Bankhatóságot (EBA) Londonból az Egyesült Királyság európai uniós tagságának tervezett megszűnése után – döntött az EU-tagállamok kormányait tömörítő tanács hétfőn Brüsszelben.
A tagországok európai ügyekkel foglalkozó szakminisztereinek tanácsülésén többfordulós, titkos szavazás útján választották ki az új helyszínt.
A jelenleg még a brit fővárosban működő, de a brexit miatt költözni kényszerülő szervezet új székhelyeként eredetileg nyolc tagállam pályázott. A banki szabályokat megszövegező és koordináló EBA befogadására Frankfurtot, Dublint, valamint Bécset tartották a legnagyobb esélyesnek, utóbbi helyett ugyanakkor végül Párizs került be a szavazás második fordulójába, a harmadikba pedig már csak a francia és az ír főváros.
Hétfőn a minisztereknek az ugyancsak londoni központú Európai Gyógyszerügynökség (EMA) új székhelyéről is szavazniuk kellett, s a voksolást az utolsó fordulóban Amszterdam nyerte.
– Az lett volna tisztességes, ha Közép- vagy Kelet-Európába kerül legalább az egyike a londoni központú uniós ügynökségeknek, amelyek költözni kényszerülnek az Egyesült Királyság kiválása miatt – jelentette ki Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkár hétfő este Brüsszelben. – A hétfői szavazás nagy tanulsága, hogy kizárólag szavakban létezik mindaz, amit több nyugat-európai tagállami intézményi vezető a földrajzi kiegyensúlyozottságról mond – közölte az államtitkár az MTI-nek adott telefonos interjújában. Hozzátette, a térséget a voksoláson „sok nyugat-európai tagállam ignorálta”, ami „nem jó üzenet, amikor az EU jövőjéről kell nagyon komoly döntéseket hoznunk”. (MTI)
