Tavaly év végén az alap megközelítőleg 270 milliárd forint befizetését könyvelhette el, de csak papíron. A pénzt ugyanis – kamat fejében – az államháztartás minden évben kölcsönveszi, így az alapnak valós tőke helyett csupán követelése van az állam felé. Így évről évre a nukleáris alap nyújtja a legolcsóbb hitelt a költségvetésnek. Érdemes megjegyezni: 2009-es jelentésében az Állami Számvevőszék is kimondta, hogy a számlán szereplő összeg mögött nincs tényleges megtakarítás, ez pedig akkor fog nagy gondokat okozni, amikor az erőmű bontásakor az igazán nagy, azonnal kifizetendő költségek jelentkeznek. Ugyanakkor a szakértők szerint nevetséges volt a pénz „lenyúlásának” az indoklása is, mivel cinikus állítás lett volna rezsicsökkentésnek titulálni azt, ha a kormányzat „ajándék” árcsökkentés formájában visszaadta volna az embereknek az általuk korábban befizetett többletpénzt.
Zuhan a megújulók ára
Ipari méretekben már sokkal olcsóbb a megújuló energia, mint a szén vagy az atom. Ráadásul az erőművek teljes élettartamára vetített költségek alapján az alacsony árak ellenére a gázt is veri a szél és a nap, előbbi 4, utóbbi 9 százalékkal lett olcsóbb egyetlen év alatt – derül ki a Lazard tanácsadó cég múlt héten publikált elemzéséből. A G7.hu portál által idézett anyag szerint az Egyesült Államokban végzett felmérések mutatták ki, hogy a szélturbinák jelenleg 30–60 dollár közötti költségszinten tudnak előállítani egy megawattóra energiát, míg az ipari méretű naperőművi termelés esetében ugyanez 46 és 53 dollár között szóródik. Ehhez képest a nukleáris erőművekben ugyanez az összeg 148 dollárt tesz ki valamennyi költségelemet figyelembe véve, és állami támogatás nélkül számolva.
