Európában a Nyugat és a Kelet feszültsége jelenthet kockázatot jövőre – ezt a Saxo Bank vezető makrogazdasági elemzője, Christopher Dembik mondta a Portfolio.hu-nak. Ezt elsősorban Magyarország és Lengyelország gerjeszti szerinte. A szakember a magyar gazdaság jövőjére vonatkozóan kifejtette, hogy az „jól teljesít még úgy is, hogy szerintem a kormány idei 4,1 százalékos növekedési célja nem lesz elérhető, inkább 3,8 százalék körüli bővülési ütemre számítok”. Hozzáteszi, hogy a valódi képet nem az aktuális GDP alapján láthatjuk, hanem az utóbbi tíz-tizenöt év teljesítménye a döntő.
A növekedésre két utat lát, a demográfiát, ami hosszú távú folyamat, a rövid pedig a bevándorlók befogadásán múlhat, vagy ha sikerül, a születésszám hatékony befolyásolásán. De mindenekelőtt a termelékenységre kellene összpontosítani. Jelentheti ezt a robotika fejlesztését az iparban, de jelentős szerepe lehet a magánberuházásoknak is. A kormánynak itt adócsökkentésekben lehet szerepe.
Christopher Dembik a kiváló GDP-eredmények ellenére sem lát esélyt arra, hogy régiónk utolérhetné Nyugat-Európát. A másik kérdés az eurózónához való csatlakozás, melyre szerinte a lengyelek nem szánják rá magukat, mivel ők is tudják, jelenleg csak Németország profitál a közös pénzből, a gazdasági integrációból. Illetve úgy véli, hogy az euró jelenleg „túl erős a magyar és a lengyel gazdaság és ipar számára”. Inkább lenne megoldás, ha a régió országai saját piacot találjanak.
Érdekes ellentmondás lehet, hogy Európa az integrációt preferálja, ugyanakkor egyes országok kívül maradnának az eurózónán, de azért az EU részét képeznék továbbra is, ezért szerinte „nehéz elképzelni, hogy tíz év múlva az eurózóna ugyanúgy nézzen ki, mint ma”. Legvalószínűbb a kétsebességes euróövezet, a pesszimistább verzió Európa kettészakadása, kelet-nyugat irányban. Ha az utóbbi valósul meg a keleti fél elsősorban keleti nyitásban gondolkodhat majd.
A munkaerőhiányra vonatkozóan az amerikai példát említette, ahol a hiányszakmákban elhelyezkedni igyekvőknek kínáltak speciális vízumokat. Ebben kicsit elkésett Magyarország, mivel Lengyelország már jórészt befogadta az ukrán vendégmunkásokat. Az elvándorló fiatalokra gondolva pedig az mondható, hogy hamar kiábrándulhatnak a tapasztalt kisebb munkaerőhiány miatt, és egyre kevésbé fogadják őket szívesen.
Ezenkívül Magyarországon az átlagosnál is nagyobb inflációra lehet majd számítani, ami igencsak kockázatos lesz. Az MNB kamatemelésére szerinte nem jövő év elején kerül majd sor, inkább az év vége felé lehet esedékes. A világgazdaságban a kínai termelékenység lelassulását látja kényesnek, illetve a Szaúd-Arábia és Irán között kibontakozó konfliktust. A közelmúltban az „Egy út – egy övezet” programban Kelet-Közép-Európa és Kína kapcsolatai erősödtek, de a beígért beruházások csak lassan haladnak. Mint elmondta, Kína pragmatikus ebből a szempontból, csak meg kell nézni, hol fektetett be Kína nagyobb összeget Afrikában vagy akár Dél-Amerika néhány országában. Az látszik, hogy nem az adott ország, hanem a kínaiak érdeke volt a közeledés. Ezért nem gondolja, hogy a régió országai annyit profitálnak ebből, mint remélik a kapcsolattól.
