Privilegizált hozzáférést biztosít egy átlátható beszerzési eljárás keretében a Paks II. projekthez a Roszatom. Erről Kirill Komarov, az orosz cég nemzetközi üzletfejlesztésért felelős első vezérigazgató-helyettese beszélt hétfőn Budapesten, a nukleáris ipari beszállítók Atomex Europe elnevezésű konferenciáján. Mint fogalmazott, a Roszatom megérti, hogy milyen fontos Magyarország számára a 40 százalékos részvétel biztosítása a 12,5 milliárd eurós projektben. Ezért a Roszatom információkkal, a pályázatok beadásában aktívan támogatja a hazai cégek lehetőségekhez juttatását, de szerinte ezt a kvótát lehetetlen kihasználni együttműködés nélkül. Így a tapasztalatok megosztása is nagy segítség lehet a magyar cégeknek, amelyek orosz vagy cseh partnerekhez csatlakozva indulhatnak a tendereken. Komarov elmondta még, hogy a Roszatom által jelenleg épített 42 blokk kivitelezésében 15 ezer cég vesz részt, melyből 500 külföldi, s utóbbiak számát tovább kívánják növelni.
A 40 százalékos magyar beszállítói részesedés biztosítása nem egyszerű feladat. Ezt már Süli János, a paksi atomerőmű új blokkjainak tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter fejtegette, megemlítve, hogy a nehézipar itthon gyakorlatilag megszűnt. Mindehhez hozzátette még, hogy a szakemberek képzésére is nagyobb hangsúlyt kell fektetni, hiszen egyetemi végzettségűekből nincs hiány, ám a hozzáértő kétkezi munkás kevés. A miniszter beszélt arról is, hogy az olcsó villamos energia nem csak a lakosság életszínvonala szempontjából, hanem az ipar versenyképességének javítása miatt is fontos. Mint fogalmazott, a jövő nem az olcsó munkaerőről, hanem az olcsó áramról és a jól fizetett munkaerőről szól.
Kirill Komarov és Süli János beszélt a Paks II. projekt állásáról is. A miniszter hangsúlyozta, hogy a beruházás már megkapott egy sor szükséges engedélyt. Bár nem járt be egyszerű utat Brüsszelben, végül a bizottság mind a hat felmerülő kérdésre rábólintott, így elérkezett a megvalósítás fázisa. Süli kitért arra is, hogy a hazai ellenzék vitatja a projektet, de ahogy megjegyezte, ez az élet rendje, a kormány pedig bátran áll a kihívások elé. Az építkezés előkészítő munkái, a felvonulási épületek felhúzása, az engedélyek beadása 2018-ban, a reaktorblokkok kivitelezési munkálatai pedig 2020-ban indulhatnak. A Roszatom vezérigazgató-helyettese ennek kapcsán azt emelte ki, hogy igyekeznek lefaragni a jelenleg 22 hónapos csúszásból, s most a legfontosabb a tervezés és a további engedélyekhez szükséges dokumentumok előkészítése. Ezzel párhuzamosan a területen is megkezdődnek a nukleáris részt még nem érintő munkák. Komarov megemlítette, hogy folyik a pályáztatás is, az év végéig lezárul a turbinákra kiírt tender, jövőre pedig kétmilliárd euró értékben 15 pályázatot írnak ki.
Szó esett természetesen a biztonságról is, s Kirill Komarov a fő referenciának azt nevezte, hogy a Roszatom soha nem ajánl olyan projekteket külföldön, amiket korábban Oroszországban nem valósítottak meg sikerrel. A Paksra szánt VVER-1200-as reaktor működik már Novovoronyezsben, s idén befejeződik a beszerelése a Leningrádi erőműbe is. „Minden biztonsági előírásnak, így a fukusimai katasztrófa utáni szigorúbb előírásoknak is megfelelnek majd a paksi atomerőmű új blokkjai” – mondta Kirill Komarov.
Budapesten egyébként már hatodik alkalommal rendezik meg az Atomex Europe 2017 beszállítói fórumot, amelynek célja a Roszatom vállalatai és az európai cégek közötti együttműködés erősítése és szélesítése, valamint új beszállítók keresése, továbbá a beszállítók tájékozottságának növelése a Roszatom vállalatai által támasztott közbeszerzési követelmények vonatkozásában. Ugyancsak cél annak feltérképezése, hogy miként tudnak részt venni az európai vállalatok az orosz atomenergetikai ágazat vállalatainak projektjeiben. A program szervezői a két nap során különösen nagy figyelmet fordítanak a Paks II. projekt beszerzési eljárásaira. Egyebek közt szó lesz a potenciális beszállítókra vonatkozóan a beszerzések sajátosságairól, a nukleáris minőségbiztosítási követelményekről, a nemzetközi együttműködés kérdéseiről, továbbá az alkalmazottak képzéséről.
