Pingpongozott a Magyar Nemzet kérdéseivel a BÉT és az MNB

Arra voltunk kíváncsiak, hogyan értékelik azt, hogy Tállai András a Molnál elérte egy mezőkövesdi benzinkút árainak csökkentését.

Hiába vonatkoznak szigorú szabályok a tőzsdei cégekre Magyarországon, úgy tűnik, Tállai András fideszes képviselőnek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének akciója kívül esik a felügyeletek hatáskörén. Pénteken kaptunk választ a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tulajdonosától, vagyis a jegybanktól azokra a kérdésekre, amelyeket a hét elején tettünk fel. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan értékelik azt, hogy Tállai András a Molnál elérte egy mezőkövesdi benzinkút árainak csökkentését. Azt írták, kérdéseinkkel forduljunk a BÉT-hez. Csakhogy ezt már korábban megtettük, és az ottani sajtóosztály irányított minket az MNB-hez. Így aztán, bár két levelet is kaptunk, válasz nélkül maradtunk.

Mindkét levelünkben arra kerestük a választ, vajon a BÉT, illetve a jegybank szerint megsértette-e a tőzsdei cégekre vonatkozó szigorú antikorrupciós szabályokat és átláthatósági előírásokat a Mol, amikor egy politikus kérésére csökkentette az üzemanyagok árát Mezőkövesden. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy indul-e a Mol ellen bármilyen vizsgálat az esettel kapcsolatban. – A jegybank a Mol Nyrt. esetében csupán kibocsátói felügyeleti feladatokat lát el – közölte az MNB. A jegybank szerint a nyilvános kibocsátók felett gyakorolt kibocsátói felügyelet a tőkepiacról szóló törvény szerinti tájékoztatási szabályok ellenőrzésén keresztül valósul meg, ugyanis az általános számviteli, illetve társasági jogi előírásokon túl egyéb jellegű szabályok a nyilvános kibocsátókra e minőségükben nem vonatkoznak – írták.

Cikkünk megjelenése után a Budapesti Értéktőzsde sajtóosztálya a következő szöveget küldte: 

Tisztelt Szerkesztőség!

A Budapesti Értéktőzsde véleménye a Magyar Nemzetben és az mno.hu-n megjelent „Pingpongozott a Magyar Nemzet kérdéseivel a BÉT és az MNB” írással kapcsolatban:

A Budapesti Értéktőzsde folyamatosan figyelemmel kíséri a tőzsdei szabályok betartását. A szóban forgó esetben nem merül fel ezen szabályok megsértése, kibocsátói üzletpolitikai döntéseket a tőzsde nem vizsgál, nem is vizsgálhat. A kereskedés transzparenciája nem sérült, a befektetők nem károsodtak.

Ismeretes, Tállai András a Facebook-oldalán számolt be arról múlt szombaton: állampolgári megkeresést kapott, hogy Mezőkövesden és térségében a Mol bizony borsos áron adja az üzemanyagot. A lakosok panaszai meghallgatásra találtak, az államtitkár egyeztetéseket folytatott a Mol illetékes képviselőivel, amelynek eredménye, hogy az október 31-i állapothoz képest Mezőkövesden a benzin ára 11, míg a gázolajé öt forinttal csökkent. Ahogy lapunk korábban kiderítette, a szóban forgó töltőállomás a Mol saját kezelésében van, vagyis nem vállalkozó üzemelteti, aktuális árairól pedig a budapesti központban döntenek. Azaz nem egy úgynevezett franchise-rendszerben működtetett benzinkúton érte el a helyi vállalkozóval egyeztetve Tállai András az üzemanyagárak csökkentését, hanem a magyar gazdaság egyik legjelentősebb szereplőjénél. A NAV-elnök rezsicsökkentő akciója még a világ egyik legnagyobb gazdasági lapjában, a Bloombergben is vezető hír volt.

Nagy Csongor István versenyjogász korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy versenyjogi értelemben maga sem lát problémát a Mol árazásával kapcsolatban, mivel saját kútról van szó. – Ha franchise-rendszerben üzemeltetnék a benzinkutat, akkor már érdekesebb lett volna a helyzet – jelentette ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy az mindenképp sajátos jelenség, ha egy töltőállomás árait nem a piaci viszonyok határozzák meg. Az is szokatlan, hogy az egynegyedében állami tulajdonban lévő olajtársaság miért tesz olyan gesztust egy politikusnak, amely csökkenti a cég legmagasabb elérhető nyereségét.

A Mol pedig úgy reagált a mezőkövesdi üzemanyagár-csökkentésre, hogy „minden fogyasztói visszajelzést mérlegelnek, de a piaci viszonyoknak megfelelően alakítják az árakat”.