Tovább növekszik a kereslet a kiadó lakások iránt országszerte a nagyobb városokban, ennek ellenére már nem emelkednek olyan ütemben a bérleti díjak, mint korábban. Ennek hátterében a kínálat bővülése állhat – derül ki az Ingatlan.com hirdetési portál elemzéséből. Budapesten jelenleg havi 140 ezer forint körüli az átlagos lakások bérleti díja, ami az albérletpiacon főszezont jelentő augusztusi szinthez képest tízezer forintos mérséklődést jelent. Továbbra is az V. kerületben a legdrágábbak a kiadó lakások, havonta átlagosan 200 ezer forintot kérnek értük. A másik véglet pedig a XXIII. kerület, ahol 90 ezer forintos átlagáron lehet lakást bérelni. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője ugyanakkor megjegyezte, egyelőre nincs szó fordulatról az árak alakulásában, mert tavaly februárhoz képest tízezer forinttal emelkedtek az átlagos bérleti díjak a fővárosban. – Az egy évvel ezelőttihez mérten 5 százalékkal növekedett a magánszemélyek által meghirdetett kiadó lakások száma Budapesten, de a megyei jogú városokban is jelentős, több mint 30 százalékos volt a kínálatbővülés. A bőségesebb választék pedig gátat szab az albérletárak emelkedésének – fogalmazott a szakértő.
A legnagyobb egyetemvárosokban vegyesen alakultak a bérleti díjak. Debrecenben február elején 90 ezer forintért kínálták a kiadó lakásokat, ami 6 százalékos emelkedést jelent az augusztusi szinthez viszonyítva. Nagyobb mértékben drágultak a pécsi albérletek: 80 ezerről 90 ezer forintra. Ezzel szemben Szegeden és Miskolcon lényegében stagnáltak a bérleti díjak. Szegeden február közepén havi 85 ezer forintba kerültek az albérletek, Miskolcon pedig 66 ezer forintot kellett adni értük, ami lényegében megegyezik az augusztusi szinttel.
Fontos változás, hogy az idei évben már nem kell megfizetni a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást, ha a bérbeadásból származó jövedelem éves szinten meghaladja az egymillió forintot. Balogh László ennek kapcsán elmondta, az intézkedés fehérítheti az albérletpiacot, aminek kínálati oldala jelentősen átrendeződik. A fővárosban például számottevően csökkent a százezer forintnál olcsóbb havi bérleti díjjal meghirdetett kiadó lakások aránya. Míg tavaly januárban a magánszemélyek által feladott kiadó lakáshirdetések 33 százaléka tartozott ebbe az árkategóriába, idén januárban viszont már csak 19 százalék. A szakember szerint ennek fő oka, hogy a növekvő kereslet miatt évről évre emelkedik az a minimális árszint, amiért elfogadható minőségű lakást lehet bérelni.
A Rentingo.com bérlőtárskereső portál tanulmánya megállapítja, hogy az emelkedő ingatlanárak és lakásbérleti díjak nemcsak nálunk, hanem Európa szinte minden nagyvárosában növekvő terhet jelentenek a diákoknak és a bérből és fizetésből élőknek. Ennek következtében egyre népszerűbb megoldás az összeköltözés és már nemcsak barátok és ismerősök, de olyanok is lakótársakká válnak, akik korábban nem ismerték egymást. Az elemzés szerint a lakótársi kapcsolat háromféle módon is létrejöhet. Van, aki a költségek csökkentése érdekében saját lakásába maga mellé keres bérlőt. Lehet valaki már eredendően bérlői pozícióban, de mivel nagy neki a lakás, ezért keres még lakótársat. És vannak, akik először a megfelelő lakótársat keresik meg, akik hasonló helyen és hasonló elvek szerint képzelik el az együttlakást, és ezután keresik meg közösen a bérelni kívánt ingatlant.
Mint a lakótárskereső portál megjegyzi: főként a fiatalok számára előnyös, ha a bérlőtársnak olyan tudása és készségei vannak, amiket ők is el akarnak sajátítani. Ha például a nyelvtanulást szeretnék elősegíteni, akkor olyan külföldi lakótársat érdemes választani, aki anyanyelvi szinten beszéli az általuk tanult nyelvet. Így nemcsak rengeteg nyelvóra díja spórolható meg, hanem sokkal hatékonyabban tanulható meg az idegen nyelv, ha azt napi szinten használják.
