Feladta a kormány az Eurostat elleni adósságharcot

Az Eximbank kintlévősége tovább rontja az ország tartozásának mutatóját. A választás után jöhet a kiigazítás.

Több mint négy és fél milliárd euróval, azaz csaknem 1400 milliárd forinttal nőtt egy év alatt hazánk államadóssága a Magyar Nemzeti Bank tegnap nyilvánosságra hozott adatai szerint. Az eladósodottságunk 2016 végén 83,6 milliárd euró (azaz 25 922 milliárd forint) volt, tavaly év végén pedig már 88,2 milliárd euró (27 359 milliárd forint). Ehhez azonban a választás után még hozzá kell számítani az Eximbank hosszú ideig vitatott adósságait, s akkor már 28 086 milliárd forintról beszélhetünk. A módosítás azért szükséges, mert hiába akarta az államadósságon kívül számolni az Eximbank adatait a kormány, végül elvesztette a vitát az unió statisztikai hivatalával, az Eurostattal szemben.

A hivatal azért sorolja az állami szférához a pénzintézetet, mert az eredetileg meghatározott export-import finanszírozás mellett egyre inkább állami kereskedelmi bankként működött. Andy Vajna például az Eximbanktól 13 milliárd forint hitelt kapott a TV2 megvásárlására, illetve működtetésére. Az előbbi célra 6,6 milliárd, utóbbira pedig 6,7 milliárd forint jutott. Orbán Viktor barátja, Garancsi István is bőségesen kapott állami pénzt az Eximbankon keresztül, a Kopaszi-gát megvásárlásához 16,5 milliárd forint kölcsönt folyósított a pénzintézet. A később Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került Konzum-csoport sem panaszkodhat, a Hunguest Hotels-lánc megvásárlására kapott több tízmilliárdos hitelt szintén az Eximbank biztosította.

Mindezek ismeretében nem lehet csodálkozni, hogy az Eurostat úgy határozott, jogos az állami bank állami szférához sorolása. Annyit azonban sikerült elérnie a kabinetnek a tárgyalások során, hogy ne a választás előtt kötelezzék a kormányt az adatok korrigálására, hanem csak április 23-án, azaz két héttel a szavazást követően, amikor a március végén induló Eurostat-egyeztetés véghatárideje elérkezik. Mindezek mellett a Központi Statisztikai Hivatal tegnap szükségesnek látta közölni: az Eurostat észrevételei nem felelnek meg az államháztartás számításával kapcsolatos uniós módszertannak.

Hosszabb időtávot áttekintve sem kedvezőbb a kép, hiszen a Gyurcsány-kormány alatt drámai magasságokba emelkedett államadósságot csak 2011-ben, a 3000 milliárd forintos nyugdíjvagyon „einstandolásával” sikerült csökkenteni 72,2 milliárd euróra (22 390 milliárd forint), értéke az azóta eltelt időszakban folyamatosan növekedett.

A tendencia csak akkor látszik kedvezőnek, ha a bruttó hazai termék arányában és az Eximbank mérlegét figyelmen kívül hagyva nézzük a számokat: ebben az esetben a 2016-os 73,8 százalékos érték az idei év végére 72,1 százalékra csökkent. Az Eximbankot is beleszámolva azonban már borúsabb képet láthatunk, hiszen így már a GDP 74 százalékára rúg az államadósság mértéke. Szakértők azonban a bruttó hazai termék értékénél kiemelik, hogy nem kizárólag a magyar gazdaság erejét tükrözi, hiszen jelentősen módosítják az uniós támogatások, amelyek nagysága évente eléri a magyar GDP 3–5 százalékát. Felhasználásuk nélkül lassabb lett volna a nemzetgazdasági növekedés. Ugyancsak növelte az összterméket a külföldön dolgozó mintegy félmillió magyar munkavállaló által hazautalt évi több százmilliárd forint is, amely egyes vélekedések szerint akár az ezermilliárd forintot is elérheti. Szintén javítja a mérleget a multinacionális nagyvállalatok haszna, amely rendszerint osztalék formában, adómentesen távozik az országból.