Hosszabb időtávot áttekintve sem kedvezőbb a kép, hiszen a Gyurcsány-kormány alatt drámai magasságokba emelkedett államadósságot csak 2011-ben, a 3000 milliárd forintos nyugdíjvagyon „einstandolásával” sikerült csökkenteni 72,2 milliárd euróra (22 390 milliárd forint), értéke az azóta eltelt időszakban folyamatosan növekedett.
A tendencia csak akkor látszik kedvezőnek, ha a bruttó hazai termék arányában és az Eximbank mérlegét figyelmen kívül hagyva nézzük a számokat: ebben az esetben a 2016-os 73,8 százalékos érték az idei év végére 72,1 százalékra csökkent. Az Eximbankot is beleszámolva azonban már borúsabb képet láthatunk, hiszen így már a GDP 74 százalékára rúg az államadósság mértéke. Szakértők azonban a bruttó hazai termék értékénél kiemelik, hogy nem kizárólag a magyar gazdaság erejét tükrözi, hiszen jelentősen módosítják az uniós támogatások, amelyek nagysága évente eléri a magyar GDP 3–5 százalékát. Felhasználásuk nélkül lassabb lett volna a nemzetgazdasági növekedés. Ugyancsak növelte az összterméket a külföldön dolgozó mintegy félmillió magyar munkavállaló által hazautalt évi több százmilliárd forint is, amely egyes vélekedések szerint akár az ezermilliárd forintot is elérheti. Szintén javítja a mérleget a multinacionális nagyvállalatok haszna, amely rendszerint osztalék formában, adómentesen távozik az országból.
