Magyarországnak szüksége van a földgázimport lehetőségeinek bővítésére, mert minden új forrás növeli az ellátás biztonságát, és csökkenti az ország függőségét az egyes beszállítóktól. Így elengedhetetlen az is, hogy beszálljunk a horvátországi Krk szigeten építendő cseppfolyósgáz-terminálos (lng) beruházásba – nyilatkozta lapunknak a második Orbán-kormány volt energetikai államtitkár-helyettese. Holoda Attilát annak kapcsán kérdeztük, hogy Magyarország a napokban jelezte az Európai Bizottságnak: részt vesz a horvátországi lng-terminál kapacitásainak értékesítésére kiírt kötelező igénybejelentési eljárásban. Vagyis hivatalosan is jeleztük részvételi szándékunkat a projektben.
Holoda Attila úgy látja: a beruházás megvalósulna Magyarország nélkül is, de jobban járunk, ha a kezdetektől közreműködünk a terminálépítési tervek végrehajtásában. Az új forrás ugyanis javítja majd alkupozíciónkat a jelenleg az ország földgázszükségletének döntő hányadát adó Oroszországgal szemben, s kevésbé leszünk ráutalva a többi beszerzési lehetőségre. Ezenkívül a gázszállításból bevételre is szert tehetünk, ha a horvát terminál felől érkező gáz országunkon keresztül jut el más vevőkhöz.
A létesítmény megépítése után Horvátország képes lesz a cseppfolyós gázt szállító tartályhajókat fogadni, és az újra légneműsített energiahordozót a szárazföldön csővezetéken továbbszállítani a kontinens belseje felé. Az építési költségekre vonatkozó becslések nagy különbségeket mutatnak. Egyesek szerint a kiadások csupán százmilliárd forintos tételt jelentenek. Mások a beruházás forrásigényét 185–200 milliárd forintra taksálják. Megint más szakmai számítások szerint azonban akár egymilliárd euróra (310 milliárd forintra) is rúghatnak majd a költségek. A tervek alapján 30 százalék erejéig venne részt a finanszírozásban az Európai Unió. Az építkezést eredetileg már 2016 közepén el kellett volna kezdeni, hogy 2019-re befejeződhessenek a munkálatok. Így ha az idén elindulnak az építési munkák, szakértők szerint akkor is legalább kétéves csúszással kell számolni. A terminál 4–6 milliárd köbméter gáz fogadására lesz képes éves szinten, ebből 2,7 milliárd köbméter a horvát szükségletek kielégítését szolgálná, a többit az uniós országok vásárolhatnák fel.
Az EU mellett a nagy mennyiségű cseppfolyósított palagázt exportáló Egyesült Államok is abban érdekelt, hogy minél hamarabb megépüljön a krki terminál, amely a horvát mellett a szlovén, a magyar, a szlovák és a cseh piacnak is biztosíthatna gázt. Washington számos alkalommal sürgette a lengyelországi Swinoujsciében épített lng-termináltól a horvátországi Krk szigetig vezető, Magyarországon is áthaladó, akár Ukrajna felé is leágazó észak–déli gázfolyosó kiépítését. Varsó és Washington novemberben kötött is egy középtávú szerződést az amerikai cseppfolyósított gáz swinoujsciei szállítására. Az építkezést ugyanakkor némileg hátráltatja, hogy az lng manapság általában drágább, mint vetélytársa, a csővezetéken érkező orosz energiahordozó. A cseppfolyósító, illetve az újralégneműsítő terminálok megépítése, valamint a tartályhajókon szállítás ugyanis napjainkban még költséges megoldás. Hosszabb távon azonban megfizethetővé válhat a cseppfolyós gáz.
