A németek alacsony személyes vagyonösszegét nemcsak az ország gazdasági erejéhez képest alacsony bérekkel lehet magyarázni, hanem a németek túlságosan konzervatív pénzügyi szokásaival is. Míg például az észtek vagyonuk több mint felét részvényekben tartják, ez az arány a németeknél – akiknek a biztonság a legfontosabb érték – nincs húsz százalék sem.
A lakosság eközben a német állam gazdagságából se profitál eléggé.
Évek óta folyamatosan nőnek az adóbevételek: 2016-ban még 289 milliárd euró jött be, idén már 315 milliárd euróval számol Berlin. A pluszpénzt azonban a Merkel-kormány nem hajlandó innovációra költeni, hanem kizárólag a költségvetési hiány elkerülésére. Még a liberális szabad demokraták (FDP) is több állami kiadást várnának el éppen az oktatás, a közlekedés és a digitalizáció területén, ahol a németeket a Benelux államok és a skandinávok már rég lekörözték. A most formálódó nagykoalíció azonban ismét hitet tett a fiskális szigor mellett. Hiába kapják a szocdemek a pénzügyi tárcát: az állami kiadásokat ők sem növelnék.
