Budapest mellett a megyeszékhelyeken valósult meg a lakásépítések, szálloda-, iroda- és ipari ingatlan-fejlesztések, valamint az oktatási és kutatás-fejlesztési célú beruházások többsége az elmúlt években. E városokhoz az országos beruházási összérték 44 százaléka volt köthető 2014 és 2018 között, ami 880 milliárd forintot tesz ki az Ibuild.info építőipari projektadatbázis adatai szerint. A leginkább Győr fejlődött, a város a 880 milliárd 19 százalékát tudhatja magáénak. A befejezett fejlesztések szempontjából a második Debrecen, 11 százalékos részesedéssel, majd Tatabánya, Szeged és Kecskemét következik, valamivel több mint 8-8 százalékos aránnyal. A sor végén Salgótarján áll, de két százalék alatt maradt a részesedése Békéscsabának, Szekszárdnak, Szolnoknak és Kaposvárnak is.
A Takarék Index friss elemzése kimutatta, hogy egy adott városban zajló fejlesztéseknek nagy szerepe van a település lakosságmegtartó vagy lakosságvonzó képességében. A különböző beruházások hatására ugyanis jellemzően növekszik az elérhető szolgáltatási színvonal vagy javulnak a munkaerőpiaci feltételek. Jellemzően a 2014–2018 között alacsonyabb befejezett fejlesztési mértékkel rendelkező megyeszékhelyeken volt negatív a belföldi vándorlási különbözet. A nyíregyházi és a miskolci járás szintén e csoportba került, annak ellenére, hogy a beruházási összegeket tekintve az élmezőnyhöz tartozott a két terület. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a városi fejlesztések hosszabb távon fejtik ki hatásukat. Ezért idővel talán csökkenni fog az elvándorlás Nyíregyházáról és Miskolcról is.

A nagyobb beruházások színhelyéül szolgáló városokban ugyanakkor a lakásárak emelkedése is jelentősebb volt, míg az alacsonyabb befejezett beruházási értékkel rendelkező városokban kisebb drágulás volt tapasztalható. Tatabányán 115 százalékkal drágultak a lakóingatlanok 2013-tól 2018-ig, Kecskeméten 90 százalékkal, Debrecenben 85 százalékkal, Szegeden 77 százalékkal, Győrött 75 százalékkal. Ugyanakkor az előbb ismertetett lista végén található városok közül Salgótarján esetében az emelkedés kevesebb mint 27 százalékos volt, Kaposvárott, Szolnokon és Békéscsabán pedig hatvan százalék alatt maradt.