MNB: kiemelkedően sokba kerül itthon a pénzügyi intézmények szolgáltatása

A magyar lakossági ügyfelek jövedelemarányos pénzforgalmi költsége, a tranz­akciós illetéket kiszűrve is, kiemelkedően magas európai összehasonlításban, ami nagymértékben hátráltatja az elektronikus fizetési módok magyarországi elterjedését – írta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb tanulmányában, amelyben magyarországi és európai pénzforgalmi szolgáltatók árazási gyakorlatát vizsgálták.

A jegybank honlapján pénteken megjelent, s a távirati iroda feldolgozásában közzétett összefoglaló szerint a tanulmányban megjegyezték: a vizsgált európai országokból a magyar lakossági fogyasztók relatív terhei a legmagasabbak az alacsony, az átlagos és a magas jövedelmű kategóriákban is.

Az alacsony jövedelműek Magyarországon a nettó jövedelmük 1,13 százalékát, pénzügyi tranzakciós illeték nélkül számolva 1,09 százalékát költik átlagosan havonta bankolásra. A magyarokat a bolgárok és portugálok követik 0,74 százalékkal, miközben Olaszországban 0,48 százalék, Németországban 0,35 százalék, Spanyolországban 0,26 százalék, Svédországban 0,24 százalék, Romániá­ban és Lengyelországban 0,23 százalék, Dániában 0,19 százalék, Franciaországban 0,18 százalék, az Egyesült Királyságban pedig 0 százalék ez a ráta.

Európa legtöbb országában a hitelintézetek csomagárazást alkalmaznak, azaz a fogyasztók fix havi díjakért cserébe korlátlan számú átutalást bonyolíthatnak le. Ezzel szemben itthon az ügyfelek a számlacsomagok túlnyomó többségénél a tranzakciókat közvetlenül terhelő díjakkal szembesülnek az átutalásoknál. Míg hazánkban a vizsgálatba bevont 57 számlacsomag mindössze 19 százalékára volt jellemző a csomagáras számlázás, a vizsgált 60 külföldi számlacsomagnál 80 százalék volt ez az arány – derül ki a tanulmányból.

A jelenlegi árazási struktúra mellett az átutalások használatának mérsékelt növekedése is jelentős emelkedést okozna a hazai fogyasztók bankolási költségeiben – állapította meg a jegybank. Ez nagymértékben hátráltathatja a 2019-ben induló azonnali fizetési rendszer elterjedését és készpénzhasználatot kiváltó hatását.

A sikeres azonnali fizetési rendszerekben a lakossági fogyasztókat nem terhelik tranzakciókhoz kapcsolódó közvetlen költségek – összegezte az MNB..

Az MNB tanulmányában 11 európai uniós ország, országonként két-két, a lakossági piacon jelentős részesedéssel bíró hitelintézet – országonként mintegy öt számlacsomagjának – adatait hasonlították össze a magyar adatokkal. Magyarországon 11 bank 57 számlacsomagját vonták be a vizsgálatba.