Bekeretezett büszkeségünk

A pereskedést az utolsó utáni lehetőségnek nevezték az építkezéseken elfajuló viták rendezésére egy múlt heti konferencián. Per helyett érdemes inkább más lehetőségeket számba venni, ilyen lehet a békéltető testület vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv segítsége.

Probléma esetén érdemes szakértő segítségét igénybe venni Fotó: Havran Zoltán

– Ki kell meríteni az összes szóba jövő lehetőséget, mielőtt valaki perre vinné az ügyet – hangsúlyozta az Artifex Kiadó múlt heti konferenciáján Jámbor Attila ügyvéd. Az Építésijog.hu szerkesztője előadásában kifejtette, a pereskedésben jelentős bizonytalansági, szubjektív tényezők jelennek meg, sok minden függ az adott bíró mérlegelésétől, nem beszélve a kirendelt szakértők döntéséről. – Egy per hosszú évekre elhúzódhat, öt év múltán pedig hiába nyerjük meg, jó eséllyel csak futhatunk a pénzünk után. Legfeljebb egy papírunk lesz a számunkra kedvező ítéletről, amelyet bekeretezve kitehetünk a nappalinkba – mutatott rá az ügyvéd.

Jámbor Attila öt lehetőséget említett, amelyek vita esetén valóban segítenek. A békéltető testület eljárása kisebb karbantartási munkáknál hatékony lehet, mivel a vállalkozásnak kötelező megjelenni és érdemi nyilatkozatot tenni, máskülönben fogyasztóvédelmi bírságot kell fizetnie. Az iparkamara keretei között működő Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (TSZSZ) az ügyvéd az építőipar legjobb eszközének nevezte, amennyiben a kivitelezés megfelelően dokumentálva van. A bíróság vagy közjegyző által kirendelt szakértő bármilyen kérdésben szakmai véleményt tud mondani, de ennek feltétele is a megfelelő dokumentálás. Súlyosabb esetekben van mód felszámolási eljárást kezdeményezni a cég ellen, ami jó eszköz arra, hogy valaki felmérje, van-e egyáltalán pénze a vállalkozásnak. Végül fizetési meghagyást is lehet küldeni levélben.

Probléma esetén érdemes szakértő segítségét igénybe venni
Fotó: Havran Zoltán

Csermely Gábor, a TSZSZ vezetőhelyettese a 2013-ban létrejött szerv szerepéről beszélt, amely azóta mintegy 1100 vitás ügyben hozott döntést. A szakember szerint a viták elsősorban az egyoldalú vagy nem jól értelmezett szerződésekre, a pótmunka-többletmunka problémáira, minőségi észrevételekre és az átadás-átvétel hiá­nyosságaira vezethetők vissza. Csermely Gábor rámutatott, 2017 óta műszaki szükségesség esetén nincs vita, ilyenkor számolni kell a pótmunkával.

Kapa Mátyás ügyvéd, az ELTE adjunktusa arról beszélt, hogy tavaly január 1-je óta jelentősen mások az igényérvényesítés módozatai a polgári perben. Újdonság, hogy a perfelvételi szakban már rögzülnek az állások, a felek megteszik a tényállításokat és jogállításokat, amelyeken a későbbiekben már nem nagyon lehet módosítani. Ezzel az érdemi tárgyalási szakasz már kifejezetten az alátámasztásról, érvelésről szól.

Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke szerint egyre gyakoribb, hogy akár jogos igényérvényesítés is bűncselekménybe torkollik, mert az egyik fél büntetőjogi eszközökkel akar nyomást gyakorolni a másikra. Ez esetben a kényszerítés, az önbíráskodás és a zsarolás merülhet fel.