Eldőlhet a kamatemelés sorsa

A héten adja ki a legújabb inflációs adatokat a Központi Statisztikai Hivatal. A piaci befektetők arra számítanak, hogy eldől, vajon ebben a hónapban hosszú évek után a szigorítás útjára lép-e a jegybank. Érdekesség, hogy a hazai döntéshozatal szempontjából az eddig legmeghatározóbb külső tényezőnek számító Európai Központi Banktól most épp a hitelbőség elősegítését várják, így ismét ellentétes pályát írhat le a két intézmény politikája.

Matolcsy György régi-új jegybankelnöktől az elemzők még e hónapban politikaváltásra számítanak Fotó: Kurucz Árpád

A héten sűrű lesz a makrogazdasági naptár, a legfrissebb ipari és kiskereskedelmi statisztika mellett a decemberi végleges külkereskedelmi adatokat is közzéteszi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), valamint az új államháztartási hiányadatot is közlik. A leginkább várt érték a februári inflációs adat, amit pénteken jelentet meg a KSH. – Amennyiben az adatok az inflációs nyomás további erősödését jelzik, erősödhetnek azok a várakozások, amelyek szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már márciusban hozzálát a monetáris kondíciók lassú, fokozatos normalizálásához – áll a CIB Bank értékelésében.

– Érdemesebb az MNB által készített adószűrt inflációt nyomon követni a monetáris politika szempontjából, mert ennek a mutatónak a háromszázalékos szint fölé emelkedése lehet a katalizátor, amely hosszú évek után újra szigorúbb jegybanki feltételeket von maga után – áll Blahó Levente és Pálffy Gergely Raiffeisen-elemzők előrejelzésében. – Erre a mutatóra már januárban háromszázalékos értéket kaptunk. A tényleges kamatfolyosó-módosítással járó jegybanki döntést továbbra is szeptemberre várjuk – írják a Raiffeisen Banknál.

Virovácz Péter, az ING elemzője szerint a pénteki adatközlés mind az összesített, mind az időszakos hatásoktól megtisztított maginfláció esetében emelkedést mutat majd. Az utóbbi, ami jelenleg fontosabb a jegybanki döntéshozatalában, az ING szerint 3,4 százalék lehetett februárban, vagyis meghaladta az MNB háromszázalékos középtávú célját. Így Virovácz szerint is bekövetkezhet ebben a hónapban a politikaváltás a monetáris tanács részéről.

Matolcsy György régi-új jegybankelnöktől az elemzők még e hónapban politikaváltásra számítanak
Fotó: Kurucz Árpád

Külön érdekessége a jelen helyzetnek, hogy látszólag ismét ellentétes pályát írhat le az MNB és a korábban elsődleges horgonyként tekintett Európai Központi Bank (EKB) lépéssorozata a következő időszakban. Míg korábban az MNB kitartott a feltétel nélküli lazítás politikája mellett, addig a régió többi országának központi bankja már szigorított vagy a szigorítás előkészítésével foglalkozott. Így tett az EKB is, ami fokozatosan kivezette a gazdaság élénkítésére bevezetett eszközvásárlási programját, majd belengette, hogy idén szeptemberben végre megkezdi a kamatemelést.

Korábbi iránymutatásában az MNB is az EKB kamatpolitikájától tette elsősorban függővé döntéseit. Mostanra azonban változott a helyzet: az EKB kamatemelése nemcsak kikerült az idei várakozásokból, de az intézmény heti kamatdöntésétől már egyenesen újabb likviditásbővítést várnak a piaci szereplők, mivel nagyon alacsony szinten van az eurózónában a hitelezés, így visszaesnek a növekedési várakozások is. A márciusban jó eséllyel elinduló szigorítási pályájával az MNB így megint szembemegy az eurózóna monetáris irányával.