Mérséklődött valamelyest a tavaly október és december közötti időszakban a megelőző negyedévhez képest a betöltetlen álláshelyek száma, a versenyszférában a rendelkezésre álló pozíciók 2,7 százalékába, míg a közszférában 2,9 százalékába várják a munkavállalókat a foglalkoztatók – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adatsorából. A közszférában nőtt nagyobb mértékben a betöltetlen állások aránya. (A statisztikai hivatal adatai a rendelkezésre álló pozíciók arányában vizsgálja a betöltetlen helyeket, tehát az esetleges kapacitásbővítés során növekvő munkaerőigényt nem tartalmazzák az adatok.)
Nemzetgazdasági szinten valamivel több mint 83 ezer álláshely maradt betöltetlenül 2018 utolsó negyedévében. Az egy évvel korábbihoz képest közel tízezer pozícióval magasabb a szám, ám a 2016 és 2017 közötti közel húszezres emelkedéshez képest kedvezőbbek az adatok.
Fotó: Havran Zoltán
A tendencia egybecseng a korábban lapunk által megkérdezett munkáltatói várakozásokkal: a foglalkoztatók arra számítanak, habár a munkaerőhiány hosszú távon meghatározó marad, annak mértéke már enyhébb ütemben nőhet, bizonyos ágazatokban pedig sikerül mérsékelni a folyamatot. Ez technológiai fejlesztésekkel, robotizációval érhető el, ám a közmunkások mind nagyobb versenypiaci integrációja és az inaktívak bevonása is segít.
Ágazati bontásban több tízezer betöltetlen álláshellyel a munkaerőhiány továbbra is az iparban, azon belül is a feldolgozóiparban a legmeghatározóbb. Arányaiban az építőipar van az egyik legrosszabb helyzetben, az ágazatban 3,4 százalék a betöltetlen pozíciók aránya, emellett mintegy 5,5 százalékos a munkaerőhiány az adminisztratív szolgáltatásoknál. Szintén magas a többi ágazathoz képest az egyébként jól fizető információs, kommunikációs szektorban a betöltetlen álláshelyek aránya, 3,6 százalék. A közigazgatásban és az egészségügyi-szociális szférában nyolcezer fölött van az üres munkahelyek száma, míg az oktatás több mint négyezer főt vár.
Korábban a Magyar Nemzet beszámolt róla, hogy a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességet növelő javaslatcsomagja az inaktívak munkaerőpiaci integrációját és a külföldiek hazacsábítását jelöli meg a fő teendők között, többek közt adókedvezményekkel, az éves nettó reálbér jelentős növekedéssel ösztönözve a folyamatot.
