Versenyképes bért nyújt a szakmunka

Itthon lendületesen nőnek a keresetek, ezért érdemes hazatérniük a külföldön dolgozó, képzett fiataloknak — jelentette ki Orbán Viktor egy tegnapi eseményen. Az ősszel induló tanévben már az új szakképzési rendszer szerint tanulhatnak a fiatalok, amennyiben addigra elfogadja a kormány az erről szóló javaslatcsomagot — jelezte lapunknak Parragh László kamarai elnök.

A jól képzett és dolgozni akaró fiatalokat világszerte és itthon is keresik a cégek Fotó: Kurucz Árpád

Világszerte kíméletlen verseny kezdődött a tehetséges, jól képzett és dolgozni akaró fiatalokért, a magyarokért is sorban állnak a nyugati országok – erről beszélt tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a 12. Szakma sztár fesztivál megnyitóján. A kormányfő hangsúlyozta: Magyarországnak szüksége van minden fiataljára.

– Külföldön eltölteni valamennyi időt, tanulni, dolgozni mindig hasznos és jó dolog, de előbb-utóbb vissza kell térniük, mert hazánknak szüksége van rájuk – jelezte. Orbán Viktor emlékeztetett arra is, hogy itthon lendületesen nőnek a keresetek, és már nemcsak a főváros, de a vidék is jól fizető munkahelyeket kínál. A miniszterelnök szerint minden esélye megvan annak, hogy 2030-ra az Európai Unió öt olyan országa közé kerüljünk, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szakképzési rendszer átalakításáról lapunk kérdésére elmondta: már a kormány előtt van a javaslatcsomag. Az elnök bízik abban, hogy az Országgyűlés még a tavaszi ülésszakban elfogadja a szakképzés minden területére kiterjedő, átfogó csomagot, mivel ebben az esetben szeptembertől már az új rendszer szerint tanulhatnak a fiatalok. Parragh megnyitóbeszédében azt hangsúlyozta, hogy a szakképzést a munkaerőpiaci kereslethez kell igazítani, mivel így versenyképes, jól fizető szakmákat lehet tanulni.

A jól képzett és dolgozni akaró fiatalokat világszerte és itthon is keresik a cégek
Fotó: Kurucz Árpád

A kamara elnöke a szakképzés átalakításával kapcsolatban javasolta, hogy a rendszerbe vonják be a vállalatokat és a szakmai kamarákat. Emellett szerinte magasabb fizetésekkel lehet mérsékelni a szakoktatók átvándorlását a versenyszférába, az oktatásban pedig a gazdasági szereplőknek is részt kellene venniük. Fontos kérdés a technikusképzés, a szakirányú továbbképzés és az ösztöndíjrendszer lehetősége, nyugati mintára pedig munkaerőpiaci előrejelző rendszert kellene kiépíteni – mondta az elnök.

Parragh szerint a szakképzés átalakításával helyreállhat a kétkezi munka becsülete, a javaslatcsomag sikerét pedig jól jelzi, hogy a térség országaiból jelentős az érdeklődés a korszerűsített rendszer iránt.

Ösztöndíjat alapítanak

Apáczai-ösztöndíj néven újfajta pénzbeli juttatás jelenhet meg az érettségit adó szakközépiskolákban – értesült lapunk. Úgy tudjuk, a tanulmányi eredmények alapján elérhető ösztöndíj indulási alapja harmincezer forint lenne. Ehhez a pénzhez azok a fiatalok juthatnának hozzá, akik vállalják, hogy az érettségi megszerzése után nem lépnek ki a képzésből, hanem a technikusi képesítést is megszerzik. A jelenlegi szakgimnáziumokat, vagyis érettségit adó szakközépiskolákat a most formálódó szakképzési stratégia szerint a jövőben technikummá neveznék át; a képzés ötéves lesz.

Míg a gimnáziumi tanulók száma a nappali képzésben 38 százalékkal növekedett 1990 és 2018 között, a szakiskolai-szakközépiskolai tanulóké közel harmadára csökkent, és rengetegen kiesnek a rendszerből, mielőtt bármiféle képesítést szereznének. Az ágazat reformján hónapok óta dolgozik a tavaly szeptemberben életre hívott Szakképzési Innovációs Tanács, amelyben a szaktárca, a vállalatok, a kamarák, oktatási szervezetek, intézményfenntartók és tanulói képviseletek próbálnak közös megoldásra jutni.

Úgy tudjuk, a tárgyalásokon szóba került az osztrák minta is. Ausztriában ugyanis úgy szabályozták a rendszert, hogy bár 15 év a tankötelezettség határa, 19 éves korig minden tanulónak fel kell mutatnia valamilyen végzettséget. Van olyan külföldi példa is, ahol a szülők kauciót tesznek le, amelyet elveszítenek, ha gyermekük nem fejezi be az iskolát. Az itthoni megoldásról a tárca egyelőre annyit közölt: a tankötelezettség korhatárát biztosan nem emelnék fel a mostani 16 évről.