A légszennyezés szempontjából a városi lakosságnak kedvező távhőszolgáltatás lassan, de folyamatosan terjed hazánkban – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének kiadványából.
A legfrissebb adatok szerint négy év alatt több mint kétezer-hatszázzal nőtt az ügyfelek száma, 677 681 díjfizetőt tartottak nyilván 2017-ben. Ennek túlnyomó részét a lakosság teszi ki, az egyéb díjfizetők (cégek és önkormányzatok) száma a húszezret sem éri el. Mindez nem tükrözi a felhasznált energiamennyiségeket, hiszen egyetlen lakás jóval kevesebb fűtési energiát igényel, mint egy iskola vagy egy irodaház. Az összesen mintegy 28,7 petajoule értékesített hőmennyiségből 21,7-et használt fel a lakosság és 6,9-et a többi ügyfél.
Csaknem száz település élhet azzal a lehetőséggel, hogy a hőenergiát hatékonyan, erőműben megtermelve, az ezzel járó légszennyezést a városon kívülre helyezve fűtsön. Az erőművekben keletkező káros égéstermékeket környezetbarát szűrőrendszerek fogják be. A hazai lakások 17 százalékában, több mint 650 ezerben fűtenek így füst nélkül. A távfűtéshez és használatimelegvíz-előállításhoz szükséges hőt 70 százalékban földgázból állítják elő, de egyre nagyobb szerepe van a megújuló forrásoknak.
A távhőszektor további bővülésre számíthat, a lendületnek csak a költségek állhatják útját. A budapesti Főtáv a Kéménymentes Belváros fejlesztési programjának költségeit részben uniós forrásból fedezi. A szolgáltatásra nemrég a Telekom székháza, a Puskás-stadion, és a Várkert Bazár is csatlakozott.
