Visszaélések az autópiacon

Százával végzett ellenőrzéseket az elmúlt időszakban az adóhivatal a gépjármű-kereskedelemben, a hatósági fellépés nem is maradt tanulságok nélkül. A szervezet emberei azt tapasztalták, hogy a használt autók forgalmazásánál a legkülönfélébb adóelkerülési módszereket alkalmazzák egyes gazdasági szereplők: a fiktív szerződésektől az ügyletek eltitkolásáig terjed a visszaélések spektruma.

Nem érdemes azonnal kezet rázni az ügyletre, előbb járjunk utána, ki az eladó Fotó: Bach Máté

Sok időt szenteltek a közelmúltban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrei annak, hogy áttekintsék a magyar gépjármű-kereskedelmet. Mint a hatóságtól megtudtuk, 2016 elejétől napjainkig több mint négyezer különféle vizsgálatot végeztek el a NAV emberei a gazdasági ágazat vállalkozásainál, a hivatal így szerzett tapasztalatai pedig az autóvásárlóknak is lényegesek lehetnek.

– A használt gépjárművek kereskedelemében tartott ellenőrzések azt mutatják, hogy egyes gazdasági szereplők adóelkerülési módszereket is alkalmaznak – közölték lapunkkal az adóhivatalban, majd röviden összefoglalták a jogsértő megoldásokat. Az elmúlt időszakban előfordultak olyan esetek, amikor valótlan adattartalmú, fiktív okmányokat állított ki a kereskedő, miként akadt példa arra is, hogy az érintett eltitkolta az adásvételt, vagy bejelentette ugyan, ám helytelen módon határozta meg az áfafizetés mikéntjét. De feltártak a NAV-osok olyan megoldást is, amikor más adózók adatait használták fel jogtalanul, illetve kontárokra is bukkantak – utóbbiak adószám nélkül, vagyis lényegében teljesen feketén végezték a tevékenységüket.

Nem érdemes azonnal kezet rázni az ügyletre, előbb járjunk utána, ki az eladó
Fotó: Bach Máté

A NAV részleteiben is bemutatott egy olyan módszert, amelyre a vásárlóknak érdemes odafigyelniük. Eszerint az érintett kereskedők az autókat általában valamelyik internetes portálon, esetleg zárt közösségi csoportban kínálják eladásra. A vevőkkel olyan adásvételi szerződéseket kötnek, amelyekben eladóként nem ők maguk, hanem a jármű korábbi – általában a forgalmiba bejegyzett utolsó külföldi – tulajdonosa szerepel. A szerződés nem egyszer biankó – az eladó adatait már előre kitöltötték és aláírás is szerepel rajta. A vásárlók néhány napon belül névre írva, rendszámmal megkapják a Magyarországon forgalomba helyezett autót, ám mivel az adásvételi szerződésen nem az a személy szerepel, akitől a vevő a kocsit ténylegesen megvásárolta, az utóbb kiderülő hibákért adott esetben senkit nem lehet számon kérni. A tapasztalatok szerint a vevők arra nem is gondolnak, hogy akár hamisított szerződést is köthetnek, amelyről mit sem tud az eladóként feltüntetett személy.

A hatóságnál érdeklődtünk a NAV módszereiről is. A szervezetnél kifejtették: sokszor úgy derül fény a visszaélésre, hogy az adóhatóság nyilatkozatot kér azoktól a magánszemélyektől, akik autót vásároltak az érintett kereskedőtől. Az esetleges adóelkerülés bizonyításához a vásárlók által elmondottak mellett szükség lehet a regisztrációs adóigazgatási eljárásból származó információkra, ezeket az ismereteket adott esetben további adatgyűjtéssel lehet kiegészíteni. A hatóságnál hozzátették: a belföldi vevők általában nem vesznek részt az adó elkerülésében, az ügyletekről tett nyilatkozatuk már csak emiatt is nagyban segítheti a hatóság munkáját. Végezetül megjegyezték, hogy az elmúlt időszakhoz hasonlóan a NAV idén is kiemelt figyelmet szentel a gépjármű-kereskedelemnek, amely szektort fokozottan ellenőrzik a hivatal munkatársai.

Közel a bevallási határidő

Két napjuk maradt a vállalkozásoknak benyújtani az elmúlt évre vonatkozó társaságiadó-bevallást, és szintén május 31-ig kell gondoskodniuk a 2018-as beszámoló letétbe helyezéséről és közzétételéről. Az egyszeres, illetve kettős könyvvitelt vezető adózóknak a 1829-es számú nyomtatványon kell benyújta­niuk a bevallást a NAV-hoz. Az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva), a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vagy a kisvállalati adózást (kiva) 2019 első napjától választóknak a 1871-es bevalláson kell számot adniuk a 2018-as társasági adójukról. A nonprofit szervezetek, egyházi jogi személyek – tavalyi bevételek, költségek híján – a bevallást kiválthatják a taonynyilatkozattal.