Májusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, áprilishoz viszonyítva 0,7 százalékos volt az árak emelkedése a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint.
A szezonálisan kiigazított éves maginfláció négy százalékra emelkedett az áprilisi 3,8 százalékról. Az élelmiszerárak emelkedése az áprilisi 5,2 százalékról 5,6 százalékosra gyorsult, az üzemanyagoké 6,9 százalékról 5,8 százalékra mérséklődött annak ellenére is, hogy egy hónap alatt 3,1 százalékkal drágultak. A maginfláció emelkedését a jegybank elemzése szerint a piaci szolgáltatások és a feldolgozott élelmiszerek áremelkedésének élénkülése okozta.
– A magyar gazdaságban magas az inflációs nyomás, sőt az alapfolyamatok egyre erősödő inflációt jeleznek – fejtette ki az ING Bank vezető elemzője a távirati irodának. Virovácz Péter szerint az év második felében az infláció mérséklődhet, főleg az energiahordozók árának változása miatt. Az év egészében így is 3,3 százalékos inflációval számolnak, ugyanakkor nem várja, hogy az MNB a közeljövőben változtatna a monetáris politikán.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arról beszélt, hogy az infláció továbbra is a jegybank célsávjának tetején tartózkodik, és a lakosság által leggyakrabban vásárolt termékcsoport, az élelmiszerek az átlagosnál erőteljesebben drágultak. Az elemző szerint fontos, hogy sikerül-e megtalálnia a jegybanknak a szigorítás megfelelő ütemét, amely mellett az infláció visszatér a háromszázalékos szintre, de a gazdasági növekedés sem lassul le.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében. A bér- és vállalkozói terhek csökkentése is fékezheti az árak emelkedését. A gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése viszont fokozza az infláció gyorsulását.
