Kezdetét vette a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartását szolgáló beruházás, a Paks II projekt első felvonulási épületeinek kivitelezése. Több mint nyolcvan kiszolgáló épületet létesítenek: irodaházakat, szerelőcsarnokokat, raktárakat, amelyek mind szükségesek a két új atomerőművi blokk kivitelezéséhez. A két új áramtermelő egység egyenként 1200 megawatt kapacitású, amelyek kiváltják majd a jelenleg működő négy blokkot a 2030-as években, azok élettartamának lejártakor.
– A magyar gazdaság hosszú távú versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a magyar háztartások és vállalkozások olcsó villamos energiához jussanak kiszámítható, hazai forrásból – hangsúlyozta Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter. – Nincs olcsó energia és fenntartható rezsicsökkentés a paksi atomerőmű nélkül, hiszen nukleáris forrás hiányában legalább 40 százalékkal drágább lenne az áram belföldi előállítása, míg a megújuló alapú villamos energia a paksi árának háromszorosa. Ez azt jelentené, hogy egy magyar családnak havonta több ezer forinttal lenne drágább az áram, mint most – fejtette ki Süli János.
A miniszter idézte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legutóbbi nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálatát is, amely alapján az európai uniós fővárosok közül csupán Szófiában volt olcsóbb a lakossági villamos energia, mint Budapesten. – Az előkelő pozíció megtartásához elengedhetetlen az atomenergia hosszú távú alkalmazása, ezért is kiemelten fontos, hogy megépüljenek az új blokkok – fűzte hozzá Süli János, majd a másik okról is beszélt. – Az nukleáris alapú áramtermelésre a klímapolitikai célok eléréséhez is szükség van, hiszen az atomerőművek szén-dioxid-kibocsátás nélkül termelnek nagy mennyiségben villamos energiát. Ezért alappillére Magyarország klímapolitikájának a nukleáris erőművi kapacitás hosszú távú fenntartása, a napenergia részesedésének növelése mellett.
Süli János emlékeztetett arra is, hogy Magyarország jelenleg az áramigény harmadát importból, jellemzően a környező országok fosszilis erőműveiből származó villamos energia vásárlásával fedezi. A miniszter véleménye szerint a klímavédelmi célok elérése mellett tehát az importfüggőség mérséklése szempontjából is kulcsfontosságú a Paks II beruházás, külföldi erőművekre nem lehet alapozni hazánk ellátásbiztonságát.
