Az ötödik generációs mobilkommunikációra lehetőséget biztosító 5G-hálózatok infrastruktúrájának kiépítése nem lehet sem a szolgáltatók, sem az állam kizárólagos feladata – hangsúlyozta az innovációs és technológiai miniszter az 5G-koalíció tegnapi konferenciáján. Palkovics László szerint az egymást kiegészítő építkezés lesz az ideális modell. Ebben a hálózatot alapvetően a szolgáltatók építik ki, ám ahol nem térülne meg a beruházás piaci alapon, ott az állam hajtja végre a fejlesztést.
A 4G-technológiával összehasonlítva az 5G-lefedettség eléréséhez több bázisállomásra lesz szükség, és a hálózatok működtetését irányító informatikai háttér is eltérő – ismertette Palkovics László. A tárcavezető elmondta azt is, hogy a nemzetgazdaság további erősítését is szolgáló 5G-stratégia várhatóan július 10-én kerül a kormány elé, és kormánybiztos irányítása alá kerülhet a terület irányítása, a fejlesztések koordinálása.
Az államkincstár mintegy 85 milliárd forint bevételre számíthat, amennyiben sikerül az árverésre bocsátott összes 5G-frekvencia értékesítése a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által közzétett lista alapján.
Magyarországot sikerült előkelő helyre pozicionálni az 5G világában, ami lényeges eredménye az erre két évvel ezelőtt létrehozott szakmai-kormányzati szövetségnek, az 5G-koalíciónak – mondta a miniszter. Palkovics László felidézte, hogy mind a három magyarországi mobiltávközlési szolgáltató indított teszthálózatokat az elmúlt mintegy másfél évben Zalaegerszegen, Győrben, Budapesten és Siófokon is. A tervek szerint 2020-ban indulhat el az 5G használata ipari létesítményekben, és 2025-re minden nagyváros és a főbb közlekedési útvonalak mentén is kiépítik a szolgáltatók a lefedettséget.
Lemaradt a hazai innováció
Hazánk stagnáló innovációs teljesítménnyel a 23. helyre csúszott vissza az Európai Bizottság által összeállított európai innovációs rangsorban, vagyis a jelenlegi kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) rendszer nem képes megteremteni a Magyarország versenyképességének növeléséhez szükséges társadalmi és gazdasági hasznot – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A tárca leszögezte: itt az ideje a változásoknak, az intézményrendszert és a finanszírozást is meg kell erősíteni. A kormány több forrásból több kutatást szeretne, ezért 2020-tól 32 milliárd forinttal növeli meg a K+F+I-re fordított állami forrásokat. A tárca által már meghozott intézkedések között szerepel például az eredményesebb, a versenyképességet és a teljesítményt előtérbe helyező, 2020 és 2030 közötti időszakra szóló Nemzeti K+F+I-stratégia kidolgozása.
