A szakértők azt is mondják, hogy az MI valójában kényelmes magyarázat, és eltereli a figyelmet a valódi okokról:
- mint a túlzott pandémiás munkaerő-bővítés,
- a kereslet visszaesése,
- a gazdasági bizonytalanság.
Elveszi a munkát vagy sem?
A cégek így elkerülhetik a negatív sajtóvisszhangot, mert az „MI-alapú hatékonyság” narratíváját könnyebb elfogadtatni, mint bevallani, hogy csökken a profit, ezért kénytelenek leépíteni a munkaerőt. Az is gyakori, hogy a vállalatok még azelőtt hivatkoznak a megtakarításra, mielőtt a technológia valóban működőképes lenne.
Az Amazon, a Nestlé, a Chegg és más nagyvállalatok is részben erre hivatkoztak 2025-ös leépítéseiknél.
A kritikusok szerint az MI egyfajta bűnbakká vált. Minden olyan stratégiai döntésre rá lehet fogni, amely rövid távon fájdalmas, de hosszú távon a befektetők szemében modernizációként tűnik fel.
A dolgozók számára viszont ez bizonytalanságot és bizalmatlanságot szül – hiszen ha minden leépítést az MI-vel magyaráznak, egyre nehezebb megérteni, valójában mi történik a munkahelyeken. A kutatások szerint tehát az MI jelenleg inkább kiegészíti, nem helyettesíti az emberi munkát. Ahogyan a múltban az ipari forradalom vagy az internet megjelenése új szakmákat hozott létre, most is valószínűbb, hogy az MI új típusú munkák létrejöttéhez vezet – nem pedig a meglévők tömeges eltűnéséhez.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!