Hazugság, hogy az MI miatt rúgják ki az embereket – a valódi okok mások

Hetente érkeznek a hírek a globális nagyvállalatoktól, hogy a mesterséges intelligenciára (MI) hivatkozva küldik el a dolgozókat. A tömeges elbocsátások kapcsán egyre többször hivatkoznak arra, hogy a mesterséges intelligencia terjedése alapjaiban változtatja meg a munkaköröket és feladatokat. Egy friss kutatás szerint azonban sok esetben nem ez a valós ok, csak jól jön, hogy elfedjék az igazi problémákat.

A mesterséges intelligencia még nem vette el a munkát, csak erre hivatkoznak a cégek. Fotó: Tolga Akmen Forrás: MTI/EPA

A mesterséges intelligencia térnyerése világszerte új korszakot hoz a munka világában, így egyre gyakrabban válik a leépítések magyarázatává. Sok cég azzal indokolja a leépítéseket, hogy a korábban emberek által végzett feladatokat az MI-technológiák gyorsabban és olcsóbban végzik el, ezért kézenfekvő egyes munkakörök megszüntetése – írja cikkében a CNBC. 

A mesterséges intelligencia eddig nagyon kevés ember munkáját vette el
Fotó: Shutterstock

Nagyok is, kisebbek is a mesterséges intelligencia következményeire hivatkoznak

Az Amazon, a Lufthansa, a Nestlé mellett számos kisebb technológiai cég is komolyabb elbocsátásokat jelentett be. A Lufthansa azt nyilatkozta, hogy 2030-ig 4000 munkahelyet szüntet meg, mivel a mesterséges intelligenciára támaszkodik a hatékonyság növelése érdekében. Az itthon is népszerű Duolingo nyelvtanulási platform is közölte korábban, egyre inkább a  technológiára épít. Az Amazon, a világ vezető e-kereskedelmi vállalata 14 000 alkalmazottjától válik meg, többek között azért, mert a generatív mesterséges intelligenciába fektet pénzt. 

 

Mely munkaköröket érint a leépítés? 

Jelenleg a szakértők azt mondják, hogy a rutinra épülő, ismétlődő feladatok, például:

• az adminisztratív tevékenységek, 
• az adatbevitel, 
• az ügyfélszolgálati munkák vannak a legnagyobb veszélyben. De már eggyel magasabb szinten, olyan középszintű pozícióknál is, ahol még nem kell mély és speciális szakértelem, lehetnek veszélyben álláshelyek. Nagyon sok munkát ki tud váltani pénzügyi területeken is, jelentések, kimutatások készítésekor. De vannak elemzők, akik szerint a mesterséges intelligencia csak bűnbak, és a valódi okokat máshol kell keresni.

 

Mivel takaróznak a vállalatok? 

Az MI megjelenése nemcsak technológiai forradalom, hanem egyfajta hivatkozási alap és kommunikációs eszköz is lett a vállalatok kezében. A technológiai változásra való utalás azt sugallja, a vállalat halad a korral, nem pusztán költséget csökkent. A valóság azonban sokszor árnyaltabb. 

A Yale egyetem kutatói az amerikai adatokat vizsgálva arra jutottak, hogy a mesterséges intelligencia eddig nem okozott tömeges munkahelyvesztést az Egyesült Államokban. 

A kutatók 2022 novembere és 2025 júliusa között vizsgálták a munkaerőpiacot, és megállapították: az MI-vezérelt automatizálás alig változtatta meg a foglalkozások szerkezetét. Azaz a mesterséges intelligencia hatása eddig jóval kisebb, mint korábbi technológiai forradalmaké – például a számítógépeké vagy az interneté. Más elemzők is erre jutottak, hogy bár a cégek egyre több MI-eszközt alkalmaznak, nem figyelhető meg jelentős elbocsátási hullám. 2025-ben a szolgáltatóvállalatok 40 százaléka, a gyártócégek 26 százaléka használ MI-t, de mindössze 1 százalék nevezte meg ezt az elbocsátások okaként. Sokkal többen számoltak be arról, hogy az MI-t átképzésekre vagy új munkakörök kialakítására használják.

A szakértők azt is mondják, hogy az MI valójában kényelmes magyarázat, és eltereli a figyelmet a valódi okokról: 

• mint a túlzott pandémiás munkaerő-bővítés, 
• a kereslet visszaesése,
• a gazdasági bizonytalanság. 

Elveszi a munkát vagy sem?

A cégek így elkerülhetik a negatív sajtóvisszhangot, mert az „MI-alapú hatékonyság” narratíváját könnyebb elfogadtatni, mint bevallani, hogy csökken a profit, ezért kénytelenek leépíteni a munkaerőt. Az is gyakori, hogy a vállalatok még azelőtt hivatkoznak a megtakarításra, mielőtt a technológia valóban működőképes lenne.

Az Amazon, a Nestlé, a Chegg és más nagyvállalatok is részben erre hivatkoztak 2025-ös leépítéseiknél.

 A kritikusok szerint az MI egyfajta bűnbakká vált. Minden olyan stratégiai döntésre rá lehet fogni, amely rövid távon fájdalmas, de hosszú távon a befektetők szemében modernizációként tűnik fel. 

A dolgozók számára viszont ez bizonytalanságot és bizalmatlanságot szül – hiszen ha minden leépítést az MI-vel magyaráznak, egyre nehezebb megérteni, valójában mi történik a munkahelyeken. A kutatások szerint tehát az MI jelenleg inkább kiegészíti, nem helyettesíti az emberi munkát.  Ahogyan a múltban az ipari forradalom vagy az internet megjelenése új szakmákat hozott létre, most is valószínűbb, hogy az MI új típusú munkák létrejöttéhez vezet – nem pedig a meglévők tömeges eltűnéséhez.