Példátlanul kedvezőtlen az idei időjárás a gyümölcstermesztőknek, szinte minden hazai gyümölcsféle kárt szenvedett. Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke a Magyar Nemzet megkeresésére a részletekkel kapcsolatban arról számolt be: a tél végétől napjainkig minden olyan időjárási tényezővel találkoztak a gazdálkodók, ami valamilyen kárt okozhatott az ültetvényekben és a termésben. A szakember kiemelte: az elmúlt hetek csapadékos, magas páratartalmú, egyben forró időjárása nagy kárt tett a cseresznyében és a korai érésű, érdi bőtermő meggyben. A gyümölcs a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék miatt hirtelen megszívta magát, berepedt, ez komoly minőségi problémát jelent. Emellett a rothadás és a gombás fertőzés is érinti az ültetvényeket.
Az elmúlt hetekben a magas páratartalom miatt estétől délelőttig vizesek voltak a fák, nem is beszélve a délutáni záporokról, zivataroktól, ez a jelenség pedig a gombásodást segíti. A későbbi meggyfajtáknál még nem látható, pontosan milyen mértékben sikerült védekezni a gombásodás ellen. Igaz ez az almára, a körtére és a szilvára is. Az almánál előfordulhat, hogy csak az őszi szüretkor vagy azt követően a tárolásnál derül ki, milyen minőségi kárt szenvedett a gyümölcs. A június elején tapasztalt forró, száraz periódus alatt pedig a nagyon erős UV-sugárzás miatt bizonyos körzetekben a zöld almában a napégés is kárt tett. Országos jégkárokról nem érkeztek ugyan hírek, ám lokálisan a jég is tizedelte a gyümölcsösöket. Apáti Ferenc szakvéleménye szerint a legnagyobb gondot főként a rövid idő alatt lezúduló, nagy mennyiségű eső okozta.
Fotó: Katona Vanda
A FruitVeB alelnöke felidézte: korábban a hűvös, fényszegény és szintén csapadékos májusi időjárás jelentett problémát, részben tönkretéve a szamócaszezont is. Azt megelőzően pedig az aszály, leginkább a légköri aszály, valamint az éjszakai fagyok miatt aggódtak a termelők. A szakember szerint ez az esztendő eddig rendkívül szélsőséges volt, amelyet jól példáz, hogy gyakorlatilag egyedül a kajszibarack termése ígérkezik jónak, mind mennyiségben, mind minőségben, holott a gyümölcs kitettsége rendkívül nagy a tavaszi fagyoknak, ezért évről évre meglehetősen hullámzó a termés. Az őszibaracktermés az átlagostól enyhén elmaradhat viszont, mivel a Magyarországon szüretelt gyümölcs egyharmadát adó szatymazi térségben jelentősebb fagykárok pusztítottak. Apáti Ferenc hozzátette: amennyiben a következő esztendőkben állandósulnak az idén megmutatkozott szélsőségek, a hazai gyümölcstermesztés jövedelmezősége komoly veszélybe kerül.
Jó árakkal indul a meggyszezon
Akár 15-30 százalékkal is magasabb indulóárral számolhatnak a meggytermesztők idén az elmúlt tíz év átlagában vett 160 forintos kilogrammonkénti, egyensúlyinak számító átvételi árhoz képest. Ennek oka, hogy a tavalyi, kilencvenezer tonna körüli meggytermésnél 35-40 százalékkal kevesebbre számítanak idén a szakmai szervezetek, elsősorban az időjárás miatt. A nemzetközi piaci körülmények is jelentősen felfelé nyomhatják a hazai árakat, mivel Európa legnagyobb meggytermelő országában, Lengyelországban kiterjedtebb fagykárok érték az ültetvényeket. Hazánk Európa legnagyobb meggytermesztő országai közé tartozik, átlagosan hetvenezer tonna termést szüretelnek évente a helyi gazdálkodók. A kontinens legnagyobb, lengyel piacáról 150-200 ezer tonnás átlagtermést szoktak betakarítani, őket követi Szerbia, 80-90 ezer tonnával. Számottevő mennyiséget termesztenek még Németországban, ám a termőterület évről évre csökken, a betakarított mennyiség 15-20 ezer tonnára rúg.
