Szén-dioxid-vámot akar bevezetni az energiabiztos

Európának meg kell találnia a módot arra, hogy számításba vegye az importált árucikkek karbonlábnyomát – erről a napokban Maros Sefcovic.

Az akkumulátor gyártó üzem Magyarországon Fotó: MTI Fotó: MTI/Bugány János

Európának meg kell találnia a módot arra, hogy számításba vegye az importált árucikkek karbonlábnyomát – erről a napokban Maros Sefcovic, az Euró­pai Bizottság energiaunióért felelős elnökhelyettese beszélt a Bloomberg rendezvényén Brüsszelben. A szlovák diplomata szerint az energiaszektor új kihívásokkal néz szembe, amelyeket a következő bizottsági testületnek kell majd kezelnie. Az uniós jogalkotóknak – vélte az energiaügyi biztos – meg kell találniuk a módját, hogy beépítsék a kereskedelem szabályozásába az egyes termékek és árucikkek karbonintenzitását, vagyis azt, hogy ezek az előállításuk során mennyi szén-dioxiddal terhelték a légkört.

Az ötletet korábban Emmanuel Macron francia elnök is felvetette: szerinte széntarifát volna érdemes bevezetni az Európai Unióba belépő cikkekre, így kiegyenlítendő a versenyt a kínai és az észak-amerikai iparági gyártókkal, amelyekre nem érvényesek a szén-dioxid kibocsátását visszafogó szabályozások.

Az akkumulátorok alkalmazását is kockázatosnak tartják
Fotó: MTI/Bugány János

Sefcovic arról is beszélt, hogy ötéves, október végén lejáró mandátuma alatt az energiabiztonság volt az egyik legfontosabb ügye. De ahogyan Európa lépésről lépésre elhagyja a fosszilis energiahordozók használatát a tiszta energiaforrások térnyeréséért, arra is ügyelnie kell, hogy a nyersanyagok importja és a technológiafüggőség miatt ne essen ismét csapdába. Vagyis szerinte az energiafüggőséget nem szabad más típusú függőségekre leváltani, márpedig az akkumulátorok és az elektromos járművek alkalmazása ilyen kockázatot rejt magában.

Az ­uniós biztos egyébként már egy évvel ezelőtt is figyelmeztetett a lítium, a kobalt, a réz és más nyersanyagok importjának túlzott mértékére. Ezek az anyagok a megújuló technológiához szükségesek, Európa pedig jellemzően a fejlődő országokból importálja ezeket. Az Euró­pai Bizottság is szorgalmazza a lítium unión belüli feldolgozását, éppen azért, hogy akkumulátor-előállító értéklánc jöhessen létre Euró­pában, így csökkenhessen az ­ázsiai akkumulátorimport súlya.

További nagyobb megoldandó témakörként Maros Sefcovic azt a szociá­lis problémát említette, amelyben az ipar szerkezetének átalakulása a munkanélküliség növekedéséhez vezet Európában. Szerinte az energiahatékonyság javításával, célzott uniós támogatásokkal kezelhető az energiaszegénység, a szénfüggő térségek pedig új gazdasági jövőre találhatnak, de a régióknak együtt kell működniük az energiaátmenet kezelésében. A becslések szerint 2050-ig a nulla szén-dioxid-kibocsátás felé mozdulva az iparágban több millió új munkahely jön létre Európában, míg a fosszilis tüzelőanyagok importja 2-3 ezer milliárd euróval csökkenhet 2030 és 2050 között.