Álom idehaza a részmunkaidős állás

Óriási a különbség a munkavégzés módjában az Európai Unió keleti és nyugati tagállamai között. Míg térségünkben gyakorlatilag nem létezik részmunkaidős foglalkoztatás, addig a hollandok közel fele így dolgozik. Ugyanakkor míg a nyugati országokban kényszerből vállalnak akár egyszerre két részidős állást, addig nálunk leginkább a kisgyermekesek és az idősek köré­ben lenne nagyobb kereslet erre. Térségünkben viszont ragaszkodnak a munkáltatók a jellemzően heti negyvenórás munkarendhez.

Közeli hozzátartozó ápolása mellett szinte lehetetlen a heti negyvenórás beosztás Fotó: MTI/Balázs Attila

Miközben idehaza egyre több szó esik az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének fontosságáról, Európa számos államában inkább szabadulnának a dolgozók a részmunkaidőtől. Az uniós statisztikai hivatal felmérése szerint a részmunkaidős uniós alkalmazottak mintegy fele kényszerből végzi így a munkáját. A válaszadók negyede nem talál magának megfelelő teljes munkaidős állást, míg további 25 százalékuk a gyermekvállalás, hozzátartozó gondozása miatt dolgozik kevesebb óraszámban.

Magyarországon mindössze a munkavállalók 4,2 százaléka, azaz 183 600 fő dolgozik részmunkaidőben a 20 és 64 év közötti korcsoportban, ezzel Bulgária után nálunk a legkevésbé elterjedt ez a foglalkoztatási forma az Európai Unióban – derül ki az Eurostat 2018-as adataiból. Harmaduk ötvenévesnél idősebb munkavállaló. Az egyébként is kis számú részidős közel negyede itthon is kényszerből vállalja a rövidebb munkaidőt, mivel nem talál megfelelő teljes állást, pedig szeretne. Ez az arány 2012-ben még meghaladta a negyven százalékot. A válaszadók szintén jelentős része, több mint húsz százaléka betegség vagy fogyatékosság miatt kényszerül rövidebb munkavégzésre. Ráadásul a jellemzően négy-hat órára bejelentettek közül több tízezren lehetnek azok, akik a valóságban kitöltik a teljes munkaidőt, így jövedelmük egy részéhez feketén jutnak hozzá. Az ágazatokat vizsgálva a gyártás, a turizmus és vendéglátás, valamint a kereskedelem területein dolgozik a részidősök fele.

Közeli hozzátartozó ápolása mellett szinte lehetetlen a heti negyvenórás beosztás
Fotó: MTI/Balázs Attila

Magyarországon a gyermeknevelés vagy a hozzátartozó gondozása miatt a részmunkaidős alkalmazottak 12,6 százaléka nem tud – állítása szerint – teljes munkaidőt vállalni. Ez az arány alacsonynak számít. Ausztriában és Hollandiában a részidősök több mint 32 százaléka, míg Németországban 26 százaléka a gyermekvállalást vagy közeli hozzátartozó gondozását jelölte meg az atipikus foglalkoztatási forma indokaként. A régió országaiban Magyarországéhoz hasonlóak az arányok: családi okokból az érintettek nagyjából öt százaléka, képzés miatt tíz százaléka, gyermekvállalás okán 10-15 százaléka állítja, hogy nem vállal teljes munkaidős állást. Hazánkban a többi kelet-közép-európai államhoz képest arányai­ban jóval több a tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, napi nyolc óránál kevesebbet dolgozó.

Az Európai Unió munkavállalóinak 18,2 százaléka részmunkaidős: Hollandiában az alkalmazottak közel fele. Ezt követően Ausztriában és Németországban jellemző az atipikus foglalkoztatási forma, előbbinél a dolgozók harmadát, utóbbinál negyedüket érinti. A magas munkanélküliségi mutatójú mediterrán államokban és Franciaországban a részidősök mintegy fele teljes munkaidőben dolgozna, sokan a megélhetés miatt több félállást is elvállalnak. Miközben a nyugati országokban arról panaszkodnak, hogy nem akarják teljes munkaidőben foglalkoztatni, addig a keleti országokban a munkaadók merevsége a gond: szinte lehetetlen olyan állást találni, amelyik eltér a jellemzően heti negyven- vagy napi nyolcórás munkarendtől. A kínálatban ráadásul olyan alacsony a bérezés, ami nem teszi lehetővé a részidőben dolgozni szándékozó megélhetését.

Összhangban a családdal

A család és a munka összeegyeztethetősége érdekében számos kormányzati intézkedés született, amelyeknek köszönhetően a nőknek ma már nem kell a családalapítás és a karrierépítés közül választani – válaszolta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Hohn Krisztina (LMP) írásbeli kérdésére, amelyben a képviselő a három- vagy több gyermekes édesanyák elhelyezkedési lehetőségeit firtatta. Az államtitkár példaként a gyed extrát, a munkahelyvédelmi akciót, a bölcsődefejlesztést és a részmunkaidős foglalkoztatást emelte ki, hozzátéve, hogy a kormány megalkotta az atipikus foglalkoztatás jogszabályi feltételeit is. – Ha például egy kisgyermekes édesanya igényli részmunkaidős foglalkoztatását, akkor azt a munkáltatónak kötelező biztosítani a gyermek hároméves koráig, nagycsaládos édesanya esetében a legkisebb gyermek ötéves koráig – emel­te ki Rétvári Bence.

A munkahelyvédelmi akció keretében a gyes, a gyed és a gyet folyósítása alatt vagy e juttatások lejártát követően munkába álló édesanya után a munkáltató az első öt évben kedvezményre lehet jogosult a szociális hozzájárulási adóból. Emellett a nők munkaerőpiaci helyzetének, a család és a munka összeegyeztethetőségének javítása érdekében országszerte 71 Család és Karrier Pont nyitotta meg kapuit. Rétvári Bence jelezte: a kisgyermekes anyák foglalkoztatási rátája a 25–49 éves korosztályban évről évre növekszik. A legnagyobb mértékű növekedés 2013-mal összevetve éppen a három- vagy több gyermekes édesanyáknál mutatkozik, akiknek foglalkoztatási aránya 2018-ra harminc százalékkal nőtt. A családvédelmi akcióterv új intézkedései – különösen a bölcsődefejlesztések folytatása és a nagyszülői gyed bevezetése a munka és a családi élet összehangolásában – is segítséget nyújtanak. (P. B.)