Áfarés – e furcsa kifejezés az egyik legfontosabb adóügyi, adóigazgatási mérőszámot jelöli. Az áfarés ugyanis – százalékban kifejezve – azt mutatja meg, mekkora a különbség az államot elvben megillető forgalmi adó és a ténylegesen be is érkező összeg között. – Nem is olyan régen Magyarország elég rosszul állt ez ügyben. A Gyurcsány–Bajnai-kormány időszakának végén – a szakértői becslések szerint – száz forgalmi adóforintból legalább 22 nem érkezett be, a pénz kézen-közön eltűnt – idézte fel a 2010-es viszonyokat kérdésünkre a pénzügyminiszter helyettese. Tállai András államtitkár szerint ez is a balliberális gazdaságpolitika csődjét mutatta meg. – Folyamatosan emelték az adókat, arra viszont nem gondoltak, hogy a közterhet be is kellene szedni. Nem csoda, hogy az államkincstár végül kongott az ürességtől, és jöttek az újabb megszorítások, a trükkök százai, végül a brutális nemzetközi kölcsönök – fogalmazott a miniszterhelyettes.
Mint mondta, mára a helyzet alapvetően megváltozott. A magyar áfarés 2010 óta folyamatosan csökken, 2014-ben húsz százalék alá esett, tavaly pedig – az Európai Bizottság legfrissebb becslése szerint – már csupán kilenc százalék volt. Eszerint az elmúlt évben száz beszedhető áfaforintból 91 meg is érkezett az adóhivatalhoz. – A hazai adóelkerülés kisebb, mint a régiós átlag, s valószínűleg az unió egészének átlagát sem éri el. Az élre törtünk az adócsalás elleni küzdelemben, ráadásul eredményeinket kizárólag magunknak köszönhetjük – mondta Tállai András arra utalva, hogy az elmúlt években több, a feketegazdaság letörésére alkalmas, hazai fejlesztésű informatikai rendszert alakított ki az adóhivatal.
Fotó: Kurucz Árpád
A kereskedelmi ágazat 2014-ben állt át az online pénztárgépekre, 2015 óta működik a közúti áruszállítást ellenőrző rendszer, rövid nevén az ekáer, tavaly pedig üzembe helyezték az online számlázás szisztémáját. – Saját kialakítású megoldásaink hatékonyak, olyannyira, hogy bizonyos államok átvennék azokat. Az online pénztárgépek működését például a görögök áprilisban már tanulmányozták, de érdeklődik a rendszer iránt Kolumbia és Szaúd-Arábia is – említette meg az államtitkár. Hozzátette: mindez nem csoda, az elektronikus ellenőrzési megoldások néhány év alatt több száz milliárd forint bevételt hoztak az államnak. – Idehaza kulcskérdés – folytatta a miniszterhelyettes –, hogy az adóhivatal minél több gazdasági szereplőtől beszedje a forgalmi adót, s minél kisebb tér maradjon az adóelkerülésre. Az egyre emelkedő adóbevételek teremthetnek ugyanis fedezetet fejlesztésekre, béremelésre, extra juttatások kifizetésére és persze újabb adócsökkentésre. – A mostani kormány ugyanis – szemben Gyurcsányékkal – a cégek és a magánszemélyek terheinek mérséklésében hisz – mondta Tállai András, majd azzal zárta szavait: amíg a Fidesz–KDNP határozhatja meg az adóügyek alakulását, addig nem lesz sem megszorítás, sem ingatlanadó.
Számvevőszéki értékelés
– Az eredmény rendkívüli – így értékelte lapunknak a múlt héten az Állami Számvevőszék elnöke, hogy a brüsszeli becslés szerint kilenc százalékra csökkent idehaza az úgynevezett áfarés. Domokos László arról beszélt: nemcsak életszínvonalban, de az adóügyekben is jó ideje szeretnénk utolérni Ausztriát. Szerinte a friss érték azt mutatja, hogy Ausztria ebből a szempontból tulajdonképpen már egyáltalán nincs messze.
