Maradhat a stabil kamatkörnyezet

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerdai kamatvágása után még kisebb nyomás nehezedik a magyar jegybankra, hogy elinduljon a szigorítás irányába. Így várhatóan a korábban számítottnál tovább marad fent a stabilan alacsony kamatkörnyezet, ami segíthet abban, hogy megmaradjon a jelenlegi erős gazdasági növekedés anélkül, hogy az infláció tartósan a jegybanki cél fölé kerülne.

Amerikában másodszor vágnak az irányadó rátán Fotó: Brendan McDermid Forrás: Reuters

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 1,75-2 százalékra csökkentette szerdán az alapkamatot, miután a múlt héten az Európai Központi Bank is hasonló lépést tett. A Fed így másodszor vágott kamatot az idén, annak ellenére, hogy tavaly decemberben még kamatot emelt, és az idei évre további emeléseket tervezett. A helyzet azonban most megváltozott: a Fed elnöke, Jerome Powell (képünkön) szerint a gazdasági növekedés ugyan eddig alig esett vissza az Egyesült Államokban (a második negyedévben éves szinten két százalék körül alakult), de a világban összességében lassul a növekedés, és ami még fontosabb, a kereskedelmi feszültségek éleződtek az utóbbi időben, különösen az amerikai–kínai relációban.

A vállalkozások azt szeretnék, ha visszatérnének a nyugodt körülmények a nemzetközi kereskedelemben – tette hozzá Powell –, és bár ezt a jegybank nem tudja biztosítani, de a kamatcsökkentés révén igen hatásos eszköze van, amivel az esetleges kedvezőtlen gazdasági hatásokat ellensúlyozhatja. A kamatcsökkentés azáltal fejti ki hatását, hogy mind a vállalatok, mind a fogyasztók költségei csökkennek a hiteleik­re fizetett alacsonyabb kamatokkal.

A jegybank kamatszintje így most az 1,75-2 százalék közötti sávba került, ami magasabb, mint a legtöbb európai országé. A Fed, eltérően az Európai Központi Banktól, 2015-ben a gazdaság fellendülését látva, megkezdte a kamatemelési ciklust, így a 0 és 0,25 közötti sávból tavaly decemberre a 2-2,25 százalék közti sávig emelte az alapkamatot.

Sokan további kamatcsökkentést várnak, de az elnök jelezte, hogy erre csak akkor kerül sor az idén, ha a gazdaságban szignifikáns gyengülés következik be. Ezzel arra is célzott, hogy a jegybank nem folytat leértékelési versenyt, nem azért csökkent kamatot, mert az Európai Központi Bank is ezt teszi. A Fednek nincs árfolyamcélja, döntéseit a gazdaság állapota és az infláció határozza meg.

Amerikában másodszor vágnak az irányadó rátán
Fotó: Reuters

Az Egyesült Államok elnöke már huzamosabb ideje sürgeti a kamatcsökkentést, noha a jegybank függetlenségét igen komolyan szokták venni az országban. Szerdán este azonban, a kamatdöntést követően Donald Trump amerikai elnök annak a véleményének adott hangot, hogy a jegybank akár nagyobb mértékben is csökkenthetett volna, sőt teljesen szokatlan módon egyenesen a negatív tartományba süllyeszthette volna a kamatszintet.

Az elnök az európai példára utalt, miután az EKB az egynapos betéti ráta kamatát a múlt héten –0,4-ről –0,5 százalákra csökkentette, de hozzá kell tenni, hogy az alapkamat az EKB esetében nulla, és már évek óta változatlan a szint. Egyszeri, nagy, a szokványost meghaladó csökkentésre Amerikában csak a 2008-as válságban volt példa, amikor a világ pénzügyi rendszere lebénult, ezért rendkívüli intézkedésekre volt szükség. Normális körülmények között a Fed nem tér el attól, hogy csak 25 bázisponttal, vagyis negyedszázaléknyi mértékben változtat a kamaton.

Az alacsonyabb kamat mindenesetre kedvező a tőzsdéknek, így mind Euró­pában, mind Amerikában emelkedtek a főbb indexek, a legfőbb amerikai tőzsdeindexek egyenesen mindenkori csúcsuk közelébe értek. A monetáris enyhítés, a pénztöbblet hatása tehát erősebb, mint a kereskedelmi háborútól vagy akár a közel-keleti helyzettől való félelem. Nem kizárt, hogy a piacok további kamatvágásokat kezdenek árazni, esetleg jobban hisznek Trumpnak, mint a jegybankelnöknek, és akár a negatív kamatok lehetőségére is felkészülnek.

A kamatvágás Magyarországra gyakorolt hatásait illetően elmondható, hogy ezzel a lépéssel még kevésbé nehezedik nyomás a Magyar Nemzeti Bankra (MNB), hogy szigorító lépést tegyen a közeljövőben, hisz a magyar bankközi kamatszint, ami a közelmúltban még alacsonynak számított, az európai és amerikai kamatcsökkentéseket követően egyre kevésbé lóg ki a sorból. Így feltehetően hosszú ideig nem nyúl majd az MNB a kamatokhoz, a korábban számítottnál hosszabb ­ideig várható stabilan alacsony kamatkörnyezet, ami segíthet abban, hogy fennmaradjon a jelenlegi erős gazdasági növekedés anélkül, hogy az infláció tartósan a jegybanki cél, három százalék fölé kerülne.