Nem bérletörő az autóipar lassulása

Jövőre is legalább tízszázalékos átlagos béremelést tart szükségesnek a mérnökszakszervezet. Ennek oka, hogy továbbra is munkaerőhiány van, az autóipar átmeneti lassulása ellenére pedig a cégek megtartják képzett munkavállalóikat. Ugyanakkor a vállalatok zöme vélhetően csak a harmadik negyedév gazdasági mutatóinak ismeretében közöl konkrét béremelési javaslatot, várhatóan az ősz második felétől.

Év közben, ha szükséges, több helyen is jöhet a keresetek korrekciója Fotó: MTI/Varga György

– Kivárhat a versenyszféra az őszi bértárgyalások megkezdésével, ugyanis a vállalatok zöme a sokak által előrejelzett gazdasági visszaesés miatt a harmadik negyedéves makrogazdasági mutatók fényében készülhet a tárgyalásokra – mondta a Magyar Nemzetnek Buzásné Putz Erzsébet. A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke felidézte: több vállalatnál két évre, tehát 2019-re és 2020-ra is megállapodtak a munkáltatóval a bérfelzárkóztatásról. Példaként említette a Mercedest, ahol 2020-ban átlagosan 13 százalékkal nő a bruttó fizetés, ez pedig azért is kedvező, mert az autóiparban már itthon is tapasztalható visszaesés miatt nehezebb lett volna kialkudni hasonló keresetemelést. Több vállalatnál pedig arról döntött a munkáltató és az érdekképviselet, hogy év közben – ahol szükséges – bérkorrekcióban állapodhatnak meg. Buzásné Putz Erzsébet kiemelte: az MTSZSZ már jelezte a bértárgyalások megindítását azokon a helyeken, ahol januártól – s nem az új üzleti évtől – esedékes a fizetésemelés.

– Irreális kéréseket nem fogalmazunk meg a munkaadóknak, ugyanakkor úgy látjuk, elengedhetetlen a további, érdemi bérfelzárkóztatás. Az idén már az inflációval is számolnunk kell, amelyre egyelőre csak becsléseket látunk, emellett az autóiparban mutatkozó folyamatoknak a következménye sem látható még. Ennek ellenére mindenhol két számjegyű – legalább 10-12 százalékos – bérrendezést tartunk elfogadhatónak 2020-ban is – nyomatékosította az elnök. Emlékeztetett: 2018 végén a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos emeléséről állapodtak meg a szociális partnerek 2020-ra is. Emellett a korábbiaktól eltérően nyolcszázalékos bérajánlást is megfogalmaztak, így elfogadhatatlan, ha ennél alacsonyabb lenne a 2020-as bérrendezés.

Év közben, ha szükséges, több helyen is jöhet a keresetek korrekciója
Fotó: MTI/Varga György

Buzásné Putz Erzsébet ugyanakkor arra figyelmeztetett, továbbra is a szakemberhiány befolyásolja a munkaerőpiacot, a dolgozóknak pedig a fizetésük mértéke a legfontosabb. Ezért a cégek a munkaerő megtartása érdekében várhatóan jövőre is rákényszerülnek a legalább tízszázalékos emelésre. Az autóipari termelés visszaesése pedig várhatóan nem töri le a béreket, mivel a gazdaság más területein, például az állami szférában vagy akár a kereskedelemben továbbra is jelentős az igény az új munkavállalókra.

– Az ipar bizonyos területein a rendelések visszaestek, de egyelőre mindenki arra számít, ez csak átmeneti megtorpanás. A vállalatoknak viszont nem áll érdekében, hogy az átmeneti lassulás miatt megkockáztassák a tapasztalt szakemberek elveszítését, így nagy leépítések nem várhatók. Egyelőre az látszik, hogy a határozott időre szóló szerződéssel foglalkoztatott alkalmi és kölcsönzött munkaerőtől válnak meg a szereplők, ám tőlük is úgy, hogy nem hosszabbítják meg a szerződésüket. Ez nemcsak a termelés lassulása, hanem a folyamatos fejlesztések, a digitalizáció miatt is előforduló jelenség. Az ­MTSZSZ folyamatosan egyeztet a vállalatokkal annak érdekében, hogy a munkaerő átcsoportosításával kapcsolatos intézkedések mindkét fél számára kedvezőek legyenek – hangsúlyozta az érdekképviseleti vezető.

A mérnökszakszervezet elnöke a jelenségre példaként említette a szentgotthárdi Opelt, ahol önkéntes elbocsátási program indult. A mintegy kilencszáz főt foglalkoztató gyárban a külföldi megrendelések visszaesésének kezelésére ötven fő sori és húsz fő irodai dolgozó kap lehetőséget arra, hogy önként távozzon a cégtől, amelyért cserébe kedvező juttatást kaphat. Az Opel munkaerő-átcsoportosítást is tervez, szintén önkéntes alapon. Buzásné Putz Erzsébet emlékeztetett: nem újdonság a szentgotthárdi gyár önkéntes programja, tavaly 130 dolgozó távozott így a cégtől. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a termelés fellendülését követően új szakembereket kell toboroznia a cégnek – tette hozzá az MTSZSZ vezetője.