Nem kiugró a magyar munkaerőhiány

A felmérések szerint az adminisztrációt, az infokommunikációs területeket és a pénzügyi szektort már a következő években meghódíthatja a mesterséges intelligencia.

Mérséklődött Magyarországon a munkaerőhiány, ugyanakkor ez a folyamat uniós szinten nem mondható el.

Hazánkban a második negyedév végén 2,5 százalék volt a betöltetlen álláshelyek aránya a nemzetgazdaságban, egy éve még 2,7 százalék. Ezen belül 2,5 százalék maradt üresen az ipari és építőipari, illetve 2,4 százalék a szolgáltatói szektorban az Eurostat friss kimutatása szerint. Az uniós átlag 2,3 százalék. Az ágazatokat vizsgálva az adminisztrációs és szolgáltatást támogató területeken a legnagyobb az élőmunka iránti igény. Szintén magasabb, 3,3 százalék a betöltetlen állások aránya az információs és kommunikációs területeken.

A felmérések szerint az adminisztrációt, az infokommunikációs területeket és a pénzügyi szektort már a következő években meghódíthatja a mesterséges intelligencia. A várakozások szerint 2025-ig a ma még betöltetlen álláshelyek nagyobb része megszűnik, mivel az adminisztratív munkakörökben a mesterséges intelligencia képes lesz elvégezni bizonyos számításokat vagy az adatbázisok kezelését.

A szakemberhiány a cseheket sújtja legjobban: az állások 6,2 százaléka betöltetlen, a szolgáltatószektorban pedig a munkák közel tizedére várnának embert. Emellett az egész Európai Uniót tekintve Csehországban a legjobbak a munkanélküliségi mutatók. Szakértők szerint a súlyos munkaerőhiány oka, hogy az ország határos Németországgal, ahol a keresetek jóval magasabbak, ráadásul a német gazdaságnak is egyre több munkavállalóra lenne szüksége. Európa legfejlettebb államában 2,9-ről 3,3 százalékra emelkedett a betöltésre váró pozíciók aránya, szintén a szolgáltatásokban nagyobb a szakemberigény, míg az ipari és építőipari területeken stagnál a dolgozóhiány.

Az Eurostat kimutatása szerint azokban az országokban a legnagyobb a munkaerőigény, amelyek többségében támogatják a bevándorlást, ezek Svédország, Nagy-Britannia és a Benelux államok. Szintén számottevő a szakemberhiány Ausztriában és Lettországban. A legkevesebb betöltetlen álláshelyet pedig a magas munkanélküliségi mutatójú délkelet-európai országokban, így például Bulgáriában és Romániában regisztrálta az uniós statisztikai hivatal.

A szolgáltató szektorban dolgoznak a legtöbben

A keleti és a déli uniós tagállamok jelentik Európa éléskamráját: az Eurostat felmérése szerint ezekben a régiókban az uniós átlagnál jóval többen foglalkoznak mezőgazdasággal. A kelet-közép-európai országokban az ipar dominál, míg a fejlett nyugati országokban és Skandináviában a szolgáltatások, a pénzügyi szektor és az irodai munkák. Az uniós hivatal megállapítja: elsősorban a földrajzi elhelyezkedésből, az adott régióra jellemző tulajdonságok alapján alakult ki a jellemző gazdasági tevékenység, és kevésbé befolyásoló tényező a térség anyagi helyzete. A több mint 200 millió uniós munkavállaló több mint fele a szolgáltatásokban és az állami adminisztráció területein dolgozik. Az ipar 15,3 százalékát, az építőipar 6,3 százalékát, a mezőgazdaság 4,5 százalékát, a pénzügyi és tudományos területek 16,4 százalékát foglalkoztatják az uniós munkavállalóknak. Magyarországon az Alföldön a mezőgazdaság, az északi megyékben az ipar, míg a fővárosban és Győr-Moson-Sopron megyében a szolgáltatások nagyobb arányban foglalkoztatnak, mint az uniós átlag.