A méhek védelméért álltak ki az uniós képviselők

Új, a jelenleginél is szigorúbb fellépést várnak Brüsszeltől az európai parlamenti képviselők a méhek védelme érdekében. Állásfoglalásuk szerint minden olyan növényvédő szer használatát korlátozni kell, amely akár közvetett, akár közvetlen módon veszélyt jelent a beporzó rovarokra.

Egyre kevesebb a beporzó rovar a kontinensen Fotó: Havran Zoltán

A növényvédő szerek használatának szigorúbb szabályozását várják az európai parlamenti képviselők Brüsszeltől, véleményük szerint ugyanis a jelenlegi előírások nem biztosítják kellőképp a méhek védelmét. Az Európai Bizottság (EB) eredeti javaslata az uniós jogszabályokba olvasztotta volna az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2013-ban publikált útmutatóját, amely a méhekre veszélyt jelentő növényvédő szerek visszaszorítását célozta. Az útmutató pontosan leírta, hogyan kell az egyes anyagokat bevizsgálni, hogy kiszűrhetők legyenek azok a vegyszerek, amelyek közvetett, akár közvetlen módon veszélyt jelenthetnek a beporzókra. Ezt köve­tően pedig csak azok a termékek maradhattak volna a piacon, amelyek minden szempontból biztonságosnak bizonyulnak.

A javaslatot több tagállam is ellenezte, végül a bizottság egy kompromisszumos javaslattal állt elő, amely csak az akut kitettség ellen védte volna a méheket. Az Európai Parlament állásfoglalása szerint elfogadhatatlan, hogy a tagállamok megvétózták az EFSA útmutatójának végrehajtását.

Egyre kevesebb a beporzó rovar a kontinensen
Fotó: Havran Zoltán

– Nem támogatjuk, hogy erőtlenek legyenek a méhekre veszélyes növényvédő szerek alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek. Arra kérjük tehát az EB-t, hogy olyan jogszabálytervezetet terjesszen be, amely kiszűri a beporzókra legveszélyesebb növényvédő szereket – mondta Pascal Canfin, a Környezetvédelmi Bizottság elnöke. A politikus jelezte: az európai vadon élő beporzó rovarok valamennyi fajtája csökken, számos beporzófaj van, amely kihalt, vagy amelyet kihalás fenyeget. Ugyanakkor csak az Európai Unióban a gabonafajták 84 százalékának, a vadvirágfajok pedig 78 százalékának léte – legalább részben – az állati beporzástól függ.

Az elmúlt években Magyarországon is egyre többen panaszkodnak a kaptárok elnéptelenedésére; legutóbb 2018-ban volt jelentősebb méhpusztulás az országban. Akkor a méhészek mintegy húsz százaléka számolt be a korábban nem tapasztalt mértékű pusztulásról. Bár sokan azonnal a neonikotinoid-tartalmú növényvédő szereket – amelyeket egyébként 2018 decemberétől már csak zárt térben lehet használni – tették felelőssé az esetért, ezt az összetevőt korábban is használták a gabonatermesztő gazdaságok, nagyobb méhpusztulást pedig mindaddig nem okozott.

Ugyan a méhek elhullásának pontos okát nem sikerült kideríteni, abban a szakemberek is egyetértettek, hogy nem egyetlen vegyi anyag, hanem több tényező együttes hatása vezetett a sajnálatos esethez.