Banai Péter Benő hozzátette, természetesen a magyar gazdaság növekedése függ az uniós bővüléstől is, és az elmúlt években azonban az uniós átlagot érdemben meghaladó növekedést produkált a magyar gazdaság, idén 5,2 százalékkal.
A Világgazdaság I. Innovációs fórum – gyógyszeripar és egészségipar című konferencián az államtitkár azt mondta, a versenyképesség javításában szerepet játszó foglalkoztatásban Magyarország lassan eléri a felső korlátot, ugyanakkor az 55 év feletti foglalkoztatottak tekintetében van lemaradás a szomszédos országokhoz képest. Ez részben az egészségi állapotra és a korai halálozásokra vezethető vissza – tette hozzá.
Mint mondta, nemzetközi összehasonlításban nem nevezhető magasnak a magyar GDP-arányos egészségügyi közkiadások szintje, de a dinamikáját nézve emelkedés látszik. A közkiadásokat nézve 2010-hez képest 2020-ra 740 milliárd forint a többlet, ami 60 százalékos növekedést jelent.
Kiemelte, az intézkedéseknek fókuszálni kell a lakosság egészségi állapotának javítására és növelni kell az intézményrendszer hatékonyságát is.
A kórházi tartozásállomány kapcsán érdemi változásokat kell elérni – emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy makroszinten intézményi felelősség is van abban, hogy egy intézmény kifizeti-e beszállítóit.
Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a gazdaságstratégia és az egészségipar egyszerre kínál tudományos eredményeket, üzleti-gazdasági sikereket és életminőségben mérhető előnyöket. Ehhez jó állami szerepvállalás kell a területek pontos kijelölésével, megfelelő szabályozási és ösztönző környezet – tette hozzá.
Az innovációban eddig elért eredményekről szólva elmondta, a versenyképesség és gazdasági növekedés szempontjából kiemelkedő fontosságú innovációs mutatók alapján Magyarország a 23. az EU-országok között.
A kormány célja, hogy 2020-ig a kutatás-fejlesztési és innovációs források érjék el a GDP 1,8 százalékát, most ez a mutató 1,5 százalékot tesz ki – tette hozzá.