Bodó Sándor: A munkaerőpiaci reform célja a foglalkoztatás növelése

Hazánkban az európai átlagot meghaladó a gazdasági növekedés, az eredmény kiszámíthatóságot és stabilitást jelent, viszont fontos kérdés, hogy milyen eszközzel lehet javítani a foglalkoztatást.

A munkaerőpiaci reformot azzal a céllal indította el a kormány, hogy összhangba hozza a munkaadói igényeket és a munkavállalói elvárásokat – közölte a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán Zalaegerszegen.

Magyarországon európai átlagot meghaladó a gazdasági növekedés, az eredmény kiszámíthatóságot és stabilitást jelent, viszont a jövő egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen eszközzel lehet javítani a foglalkoztatást – mondta Bodó Sándor a zalai foglalkoztatási paktum konferencián.

Emlékeztetett rá, hogy 2010-ben 7,7 millió ember dolgozott az országban, most pedig a foglalkoztatottak száma meghaladja a 4,5 milliót. A munkanélküliségi ráta 11,2 százalékról 3,5 százalékra csökkent.

Ugyanakkor jelentős munkaerőhiány van, ami a cégek fejlesztési elképzeléseit befolyásolja – hangsúlyozta az államtitkár.

Kiemelte, hogy a cégeknek a képzett munkaerőre van szükségük, munkaerőpiaci reform pedig a „munkaadók és a munkaadók egymásra találását” segíti.

Kifejtette, hogy a munkaerőpiacon a fiatalok erős bázist jelentenek, mielőbbi munkába állásuk a biztos jövőkép kialakulása mellett a szülőhelyéhez, az országhoz kötődésüket is erősíti. Emellett a tapasztalattal rendelkező nyugdíjasok számára is lehetőséget kell teremteni, hogy aktívak maradjanak a munkaerőpiacon, a csökkent munkaképességűek számára nyújtott támogatás pedig ahhoz nyújt segítséget, hogy versenypiaci szereplők lehessenek.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a kormány több programot indított, amellyel a kisgyermekes családok munkavállalását segíti: többek közt térítést nyújtanak a kisgyermekek alapítványi, vagy magán bölcsődei ellátásához, ha az adott településen kevés a bölcsődei férőhely. Ugyancsak a szülők munkába állását segíti a nagyszülői GYED, amelynek bevezetéséről decemberben szavaz az Országgyűlés – ismertette Bodó Sándor. Hozzátette, hogy a közfoglalkoztatottak számára is támogatást kell nyújtani ahhoz, hogy a versenyszférában helyezkedhessenek el.

Árok Krisztina, a megyei kormányhivatal főosztályvezetője előadásában elmondta, hogy Zalában is munkaerőhiány van, a megye gazdasága erősödik, idén több mint 12 500 új álláshelyet regisztráltak.

Az innovatív foglalkoztatási paktum célja, hogy minél több álláskereső a versenyszférában tudjon elhelyezkedni – jelezte. Hozzátette: a munkaerőhiány kezelését célzó megyei foglalkoztatási program megvalósítására 2021-ig 3,3 milliárd forint áll rendelkezésre. Az innovatív foglalkoztatási paktum keretében többek közt 47 ember vállalkozóvá válását segítették, a célcsoportok számára képzéseket indítottak, a fiatalok pályaválasztási kiállításokon ismerhették meg a választható szakmákat.

Zala megyében a munkanélküliségi ráta megyei átlaga (2 százalék) az országos átlag (3,5 százalék) alatt van, míg a 72,5 százalékos foglalkoztatási ráta meghaladja az országos (70,3 százalék) átlagot.