Elmúlt a globális ijedelem

Egy évvel ezelőtt az addigi kedvező világgazdasági folyamatok látszólag megváltoztak, a fejlett gazdaságokban visszaesést, recessziót kezdtek várni. A jegybankok is közbeléptek, végül a válság, amely ténylegesen talán egy percig sem fenyegetett, elmaradt.

Bár azóta már korrigált, az amerikai tőzsde decemberi zuhanása okozott néhány pánikreakciót Fotó: Brendan McDermid Forrás: Reuters

A 2019-es év meglepő fordulatokat hozott a világgazdaságban: először hirtelen úgy tűnt, hogy visszaesés, sőt válság közeleg a fejlett országokban, ami aztán hatással lehet a gyorsan növekvő gazdaságokra is. Ez a félelem majdnem egész évben kitartott, a jegybankok reagáltak is rá egy teljes monetáris politikai fordulattal, de szerencsére mostanra kiderült, hogy az aggodalmak túlzottak voltak, az európai fejlett országokban sehol nem alakult ki recesszió.

Vajon mi is történt tavaly december óta, miért jöttek ekkora fordulatok ilyen rövid időn belül? 2018-ban ugyan lehetett már észlelni valamiféle lassulást a fejlett gazdaságok esetében, de ez még önmagában nem indokolt ijedelmet, sőt a világ két legnagyobb jegybankja, az amerikai Fed és az Európai Központi Bank (EKB) épp szigorította monetáris politikáját, tekintettel a több éve tartó fellendülésre. A Fed még decemberben kamatot emelt, az EKB pedig akkor fejezte be sok éve tartó, az eurózóna több tagállama által kifogásolt eszközvásárlási programot, amelyek során több ezer milliárd euró fedezetlen pénzt bocsátottak a piacra.

Történt azonban egy esemény Amerikában, ami kiváltotta a pánikot. Az immár közel tíz éve szinte szakadatlanul emelkedő tőzsdék kiadós lejtmenetbe fordultak, majd az év végén a részvényárak szinte összeomlásszerű zuhanásba kezdtek. A legnagyobb cégek, mint az Apple, az Amazon vagy a Facebook két hónap alatt értékük bő harmadát vesztették el. A folyamat egy óriási emelkedő trend után nem meglepő, a túlzott mértékű emelkedéseket a tőzsdéken rendszerint heves esések követik, ugyanakkor tény, hogy ennek konkrét oka is volt: azzal, hogy a jegybankok szigorításba kezdtek, elapadt a tőzsdei emelkedést évek óta tápláló pénzfolyam.

Az első, aki megijedt, az amerikai elnök volt: nyilvánosan bírálta a Fedet, amiért kamatot emelt, sőt egyenesen kamatcsökkentést követelt, megsértve ezzel a jegybanki függetlenség elvét. Számára a tőzsdei árfolyamok egyfajta sikermércét jelentenek, úgy gondolja, a tőzsde visszaigazolja politikájának helyességét, így a folyamatosan emelkedő vagy akárcsak magasan stagnáló tőzsdei árfolyamok elősegítik elnöki újraválasztását.

Bár azóta már korrigált, az amerikai tőzsde decemberi zuhanása okozott néhány pánikreakciót
Fotó: Reuters

A decemberi zuhanás idején azonban már az amerikai pénzügyminiszter is megijedt, feltehetőleg azért, mert túl frissen élt még a tíz évvel korábbi válság emléke, amelynek leglátványosabb része ugyancsak a tőzsdei összeomlás volt. Sokan, köztük a döntéshozók is attól kezdtek félni, hogy esetleg hasonló folyamatok zajlanak, mint akkor. A tőzsdei zuhanás aztán, ahogy jött, véget is ért, azonban a Fed addigra meghozta döntését: változtat a monetáris politikán, biztos, ami biztos. Kamatemelésről már hallani sem akartak, sőt egyenesen kamatcsökkentésbe kezdtek: három ilyen lépésre került sor az idei év folyamán.

A félelmek Európára is átterjedtek, és valóban lassult a gazdasági növekedés üteme a nagyobb eurózónás gazdaságokban, mindenekelőtt Németországban, sokkal nagyobb volt az esetleges válságtól való félelem, mint amit a folyamatok indokoltak. Az EKB is megijedt: Mario Draghi akkori jegybankelnök újraindította az eszközvásárlási programot, annak ellenére, hogy ez most már meglehetősen nagy ellenkezésbe ütközött.

Így érkezett el az idei december, és csak nem lett válság, sőt miután Kína és az USA lezárta a kereskedelmi háborút a megkötendő kereskedelmi szerződés első fázisának tető alá hozásával, a brit kormánypárt parlamenti választásokon történt megerősödésével pedig a brexitbizonytalanság is elmúlt, hirtelen rádöbbent a világ, hogy megúsztunk mindenféle válságot vagy recessziót, és erre a következő években sem kell számítani. A magyar gazdaság mindezt remekül vészelte át: nyoma sem volt lassulásnak, sőt különösen magas lett az idei gazdasági növekedés.