Minden lánc olyan erős, amilyen a leggyengébb láncszem. Ez a tétel igaz a szállítási láncokra is. Ha A pontból B-be kívánunk eljutni, azzal a problémával kerülünk szembe, hogy ugyanaz a jármű, amely nagy távolságra gyorsan és hatékonyan eljuttat sok utast vagy árut, csak a cél közeléig jut el. Az utolsó kilométereket ugyanis valahogy máshogy kell megoldani. A nemzetközi logisztikában és személyszállításban last mile-problémának hívják ezt: a repülőtérre, a vasútállomásra, a buszpályaudvarra vagy a kikötőbe eljutni sokszor több gondot okoz, mint maga az utazás. Igaz ez a városi közlekedésre is, a metrómegállótól is haza kell jutni valahogy. Kis problémának látszik, de valójában óriási jelentőségű: a világ nagyvárosainak mindennapi közlekedését éppen az utóbbi években állította a feje tetejére az elektromosroller-megosztó rendszerek elterjedése. A személygépkocsihoz sem véletlenül ragaszkodnak az emberek, holott kockás papíron kiszámolva érthetetlenül nagy többletköltséget jelent: az elindulás és a megérkezés élménye egészen más úgy, mintha gurulós bőröndöt húzva indul neki a család a tengerparti nyaralásnak.
Úgy tűnik, hogy erre a problémára a vasútnál találtak egy megoldást. Minden közlekedési mód közül a vasút az, amely a legegyszerűbben és legrégebb óta alkalmazza az elektromos hajtást. A Kandó Kálmán által megalkotott villanymozdony 1898 óta dolgozik a felsővezetékkel ellátott vasúti pályákon. A villamos hajtás mégsem használható minden feladatra: a vasútüzem fontos része az állomási, a rendező-pályaudvari, iparvágányokon végzett munka, és itt a villanymozdonyok nem üzemképesek. Ezekre a feladatokra dízelmozdonyokat alkalmaznak, ezért a távolsági forgalomból érkező szerelvények éléről lecserélik a villanymozdonyt. Ez a váltás nemcsak időrabló, de költséges is, mert a jármű mellett a személyzet is cserélődik.
A technológia fejlődésével a gyártók elkezdtek hibrid mozdonyokat kínálni a vasúttársaságoknak. A legtöbb ilyen eszköz elektromos–dízel hibrid, hiszen a villanymozdonyokat éppen gázolajosra cserélik a tolatóvágányokon, a hibrid technológia pedig lehetővé teszi, hogy ugyanaz a vontató dolgozzon tovább. Ám mivel az akkumulátortechnológia is fejlődött az utóbbi években – éppen az elektromos autók terjedése miatt –, ez lehetővé teszi a mellékvágányokon dolgozó mozdonyok elektromos hajtását. Mint lapunkban korábban Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria (RCH) igazgatóságának elnöke elmondta,
