Következő mérkőzések
Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc

Már több ezer sertés lett a pestisgyanú áldozata

Több mint hatszázmillió forintos kártalanítást ítélt meg az afrikai sertéspestis gyanúja miatt leölt állatok gazdáinak az Agrárminisztérium. A járványügyi intézkedések részeként eddig összesen 6129 állat megsemmisítéséről kellett dönteniük a hatóságoknak, a laboratóriumi vizsgálatok azonban szerencsére egyetlen esetben sem igazolták a fertőzés jelenlétét.

2019. 12. 19. 5:45
Minden telepen, a méretétől függően, szigorúan be kell tartani a járványvédelmi előírásokat Fotó: Éberling András
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megállíthatatlannak tűnik az afrikai sertéspestis terjedése az országban. December elején a Békés megyei Biharugra község külterületén elhullott vaddisznóból mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A szakemberek szerint a betegség valószínűleg a vaddisznók természetes vándorlása során Romániából jutott a térségbe.

Pár nappal korábban pedig Pest megyében kellett kibővíteni a fertőzés miatt zár alá vont területet, mivel a hatóság egy zárt vadaskert melletti szabad területen két elhullott vaddisznóban igazolta a fertőzés jelenlétét. Az intézkedés Fejér megye 11, míg Komárom-Esztergom megye tíz vadgazdálkodási egységének teljes területét is érintette.

Minden telepen, a méretétől függően, szigorúan be kell tartani a járványvédelmi előírásokat
Fotó: Éberling András

Szerencsére ez idáig csupán a vaddisznók körében mutatták ki a fertőzést, ugyanakkor a házi sertéseknél is több esetben felmerült a pestis jelenlétének gyanúja. A Nébih szakemberei 2018 áprilisa, azaz a betegség hazai megjelenése óta összesen 164 település 561 udvarában vizsgálódtak a fertőzöttségre utaló jelek miatt. Megelőző intézkedésként a hatszáz állattartó gazdaságban 6129 állat leöléséről kellett döntenie a hatóságnak.

Az Agrárminiszté­riumtól megtudtuk: minden esetben kiderült, hogy a sertéseket nem az ASP vírusa fertőzte meg. Az állategészségügyért felelős hatóságnak ugyanakkor elsődleges feladata, hogy megelőzze a vaddisznóállományban előforduló betegség átterjedését a házisertésekre. Így a gyanúra okot adó esetekben az állatokat le kell ölni.

– A sertéstelepek járványvédelmi felkészültségét szakembereink folyamatosan ellenőrzik. Akár a betegség legkisebb gyanúja esetén is, megelőző célzattal, elrendeljük a gyanús házisertés-állományok leölését – mutatott rá kérdésünkre a tárca.

Eddig jellemzően olyan, kis létszámú állattartó telepeket érintett az intézkedés, ahol a biológiai biztonsági, járványvédelmi feltételek kevéssé teljesülnek, ezáltal a betegséggel szembeni veszélyeztetettségük is nagyobb. A leölt állatok gazdáit az állam teljes mértékben kártalanítja. Ennek összegét a leölt állatok forgalmi értéke alapján határozzák meg. A szaktárcától kapott információk szerint eddig több mint hatszázmillió forintot ítéltek oda az érintett gazdaságoknak.

Bár az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, beláthatatlan gazdasági következményei lehetnek, ha a vaddisznók után a házisertések körében is megjelenik a betegség. A kockázat csökkentésére az országos főállatorvos mentesítési tervet dolgozott ki. Ám ahhoz, hogy az állománytól távol tudják tartani a kórt, szükség van a gazdák együttműködésére. Minden telepen be kell tartani a szigorú járványvédelmi előírásokat.

Adóügyek

A sertéspestis terjedésének megakadályozásáért tett lépéseknek adóügyi vonzata is van – erre mutatott rá a minap az adóhivatal. A hatóság tudatta: ha az állattartó őstermelőként, egyéni vállalkozóként tevékenykedik és állatait a sertéspestis miatt, a járványügyi hatóság intézkedése alapján le kell ölni, az állatok tulajdonosa az államtól kártalanításra jogosult. A járási hivatal által megállapított kártalanítás összege ötmillió forintig terjedhet, annak kifizetéséről a Nébih gondoskodik. Az adóhivatalnál rámutattak: a kártalanítás őstermelői, illetve vállalkozói bevételnek minősül. Ebből költségként levonható a leölt állatok, s az etetésre korábban beszerzett takarmány igazolt ára, valamint a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatban felmerült költség. Ilyen például az állatorvos díja, vagy a tetemek elszállíttatásának és megsemmisítésének ára. (J. T.)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.