Meghirdették a 28. Magyar innovációs nagydíj pályázatot szerdán Budapesten.
Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke a rendezvényen kiemelte: azokat a vállalkozásokat keresik, amelyek bemutatható, tényleges innovációs tevékenységet végeznek.
A 2019-es év legjelentősebb innovációs teljesítményét elismerő nagydíj mellett további hét kategóriában kaphatnak díjat a kiemelkedő innovációk – ismertette.
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára hangsúlyozta, a magyar kormányzás történetében először jött létre olyan tárca, amelynek a nevében is szerepel az innováció, ez komoly üzenet a tudományos világnak és a gazdasági szférának is.
A Magyar Innovációs Nagydíj pályázat beadási határideje 2020. február 12-e 15 óra, az elismeréseket 2020. márciusában adják át.
Az államtitkár elmondta: az európai uniós innovációs listán a 23. helyen áll Magyarország, tehát van még tennivaló az előrelépés érdekében.
Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a közelmúltban jelent meg a Harvard Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem által készített felmérés, amely a gazdaságokat aszerint is vizsgálja, hogy milyen a termékekben az innováció megjelenése, ebben a rangsorban mintegy 130 ország közül a 15. Magyarország.
Bódis József kitért arra, hogy az ITM feladata az innováció programszerű támogatása. Olyan programokat kell indítani, amelyek az innováció területén sikert ígérnek és amelyeknek az első komoly eredményei már látszanak – fogalmazott.
Az államtitkár hangsúlyozta, nincs olyan terület, ahol ne tudna az innováció megjelenni, ugyanakkor vannak fontos irányok, amelyek nélkül nem lehet a 21. század kihívásainak megfelelni. Ezek az irányok a pályázati és egyéb forrásokban is megjelennek – tette hozzá.
Az innovációt sokszor szlogenként használják, ezért különösen fontosak azok a programok, pályázatok, amelyek tartalommal tudják megtölteni – fejtette ki Bódis József.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke előadásában ismertette: külső partnerekkel együtt áttekintették 7000 olyan vállalkozás eredményeit, amelyek 2007 és 2015 között elnyertek kutatási-fejlesztési-innovációs forrást, és 7000 olyat, amelyek egyáltalán nem kaptak semmilyen támogatást. Azt vizsgálták, hogyan hasznosultak a támogatások, milyen hatással voltak a cégek növekedésére.