Meghirdették a 28. Magyar innovációs nagydíj pályázatot szerdán Budapesten.
Magyarország összeköti Kínát és a Nyugatot
Nagy Márton több Kína–Magyarország „Övezet és út” infrastrukturális projektet szorgalmaz.
Meghirdették a 28. Magyar innovációs nagydíj pályázatot szerdán Budapesten.
Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke a rendezvényen kiemelte: azokat a vállalkozásokat keresik, amelyek bemutatható, tényleges innovációs tevékenységet végeznek.
A 2019-es év legjelentősebb innovációs teljesítményét elismerő nagydíj mellett további hét kategóriában kaphatnak díjat a kiemelkedő innovációk – ismertette.
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára hangsúlyozta, a magyar kormányzás történetében először jött létre olyan tárca, amelynek a nevében is szerepel az innováció, ez komoly üzenet a tudományos világnak és a gazdasági szférának is.
A Magyar Innovációs Nagydíj pályázat beadási határideje 2020. február 12-e 15 óra, az elismeréseket 2020. márciusában adják át.
Az államtitkár elmondta: az európai uniós innovációs listán a 23. helyen áll Magyarország, tehát van még tennivaló az előrelépés érdekében.
Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a közelmúltban jelent meg a Harvard Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem által készített felmérés, amely a gazdaságokat aszerint is vizsgálja, hogy milyen a termékekben az innováció megjelenése, ebben a rangsorban mintegy 130 ország közül a 15. Magyarország.
Bódis József kitért arra, hogy az ITM feladata az innováció programszerű támogatása. Olyan programokat kell indítani, amelyek az innováció területén sikert ígérnek és amelyeknek az első komoly eredményei már látszanak – fogalmazott.
Az államtitkár hangsúlyozta, nincs olyan terület, ahol ne tudna az innováció megjelenni, ugyanakkor vannak fontos irányok, amelyek nélkül nem lehet a 21. század kihívásainak megfelelni. Ezek az irányok a pályázati és egyéb forrásokban is megjelennek – tette hozzá.
Az innovációt sokszor szlogenként használják, ezért különösen fontosak azok a programok, pályázatok, amelyek tartalommal tudják megtölteni – fejtette ki Bódis József.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke előadásában ismertette: külső partnerekkel együtt áttekintették 7000 olyan vállalkozás eredményeit, amelyek 2007 és 2015 között elnyertek kutatási-fejlesztési-innovációs forrást, és 7000 olyat, amelyek egyáltalán nem kaptak semmilyen támogatást. Azt vizsgálták, hogyan hasznosultak a támogatások, milyen hatással voltak a cégek növekedésére.
Birkner Zoltán példaként említette, hogy azoknak a kis- és középvállalkozásoknak (kkv), amelyek 10 és 100 millió forint közötti támogatást kaptak, hétszer gyorsabban nőtt az árbevétele, a nyeresége pedig évente átlagosan nyolcszor nagyobb lett, mint azoké, amelyek nem kaptak támogatást.
Az eredmények azt jelzik, hogy érdemes a támogatási rendszerben markánsan megjeleníteni a kutatás-fejlesztést, illetve az innovációt – mutatott rá az NKFIH elnöke.
A Magyar innovációs nagydíj mellett ipari, informatikai, agrár és környezetvédelmi innovációs díjat is odaítélnek, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal díját is átadják majd. A legeredményesebb, 2017. január 1-je után alapított innovatív startup vállalkozás pedig a Valor Hungariae Zrt. és a Magyar Innovációs Szövetség díját nyeri el.
A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások, illetve szervezetek vehetnek részt, amelyek 2019-ben kiemelkedő műszaki, gazdasági teljesítménnyel jelentős üzleti hasznot értek el.
Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke felidézte, hogy a pályázatot először 1992-ben hirdették meg, a 27 év alatt 1229 jelentkezés érkezett, és az 1068 mérhető innovációs teljesítmény közül 210 kapott innovációs díjat.
A rendezvény nyitó eseményeként írták alá a Magyar Innovációs Szövetség és a Valor Hungariae Zrt. együttműködési megállapodását. Az együttműködés célja egyebek mellett az értékes hazai találmányok felkutatása, a begyűjtött innovációk szakmai véleményezése, valamint az eredmények hasznosítása.
Nagy Márton több Kína–Magyarország „Övezet és út” infrastrukturális projektet szorgalmaz.
Az egyéb járulékok időpontjáról is beszámolunk.
A fő cél az Adriai- és a Balti-tenger közötti Ten-T hálózat magyarországi szakaszának megépítése.
A januárban kiadott, 3,5 százalékos előrejelzésüket az exportpiacok gyengélkedése miatt csökkentették.
TikTok-on fenyegetőzött terrortámadással egy érdi fiú
A TV2 a legnézettebb csatorna, óriási siker volt a Házasság első látásra
Nagyszüleink még használták, de te felismered a következő tárgyakat?
Kiszivárogtak Macron és Scholz titkos találkozójának egyes részletei, még tanácsadók sem lesznek jelen
Ennek a 3 csillagjegynek óriási szerencsét hoz a hétvégi csillaghullás
Most éppen a Jobbik tyúkszemére lépett Magyar Péter
Szijjártó Péter: Józan észre alapozott együttműködésre van szükség
Itt tud szavazni az Év Kedvenc Tesitanára játék Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei jelöltjeire!
Kivonultak a tűzoltók a Suzuki-gyárhoz, a kérdés csak annyi, hogy minek
Az Iszlám Állam radikális rendszerét hoznák el Európába? – szakértőt kérdeztünk + videók
Alu paratha, a burgonyával töltött boldogságlepény -receptvideó ( hirdetés)
A természet és a történelem csodája Horvátországban (hirdetés)
Nagy Márton több Kína–Magyarország „Övezet és út” infrastrukturális projektet szorgalmaz.
Az egyéb járulékok időpontjáról is beszámolunk.
A fő cél az Adriai- és a Balti-tenger közötti Ten-T hálózat magyarországi szakaszának megépítése.
A januárban kiadott, 3,5 százalékos előrejelzésüket az exportpiacok gyengélkedése miatt csökkentették.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.