Tiszta viszonyok jöhetnek jövőre a hazai egészségügyben

Júliustól átlátható és biztonságos rendszerre áll át a társadalombiztosítás, ezentúl nem veheti senki ingyenesen igénybe az állami egészségügyi szolgáltatásokat anélkül, hogy ne lenne meg hozzá a jogosultsága – mondta lapunknak az adóügyi államtitkár a héten megszavazott új társadalombiztosítási járuléktörvény kapcsán. Izer Norbert kifejtette: a jogosultság ellenőrzését az egészségbiztosító végzi majd el, az érintettek több tájékoztatásra, segítségre számíthatnak. A jövő jú­liusban induló rendszer azok ellen a munkaadók ellen is hatásos lesz, akik nem jelentik be alkalmazottaikat.

Az adóhivatal levelet is küld majd azoknak, akiknek maguk után kell leróniuk a járulékot Fotó: Bach Máté

– Csak idén 75 ezer olyan embert, úgynevezett piros lámpás érintettet azonosított az adóhivatal, aki jogosulatlanul szeretett volna igénybe venni valamilyen társadalombiztosítási szolgáltatást. Kiderült, hogy ezek a személyek összességében 6,6 milliárd forint egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizettek meg – ismertette Izer Norbert.

Az új törvény a mostani bejelentéses módszer helyett egyfajta automatizmust vezet be, amely a betegeket is védi. – Ha a magánszemélynek megszűnik az egészségügyi ellátásra való jogosultsága, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő azonnal tájékoztatja az adóhivatalt. A hatóság levelet küld az illetőnek, amelyben jelzi, hogy adott helyzetében ellátást csak az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével vehet igénybe.

A hatósági levélben a járulék mértékéről és a fizetés elmulasztásának következményeiről is részletes tájékoztatás olvasható majd – magyarázta az államtitkár. Ha az érintett az egészségügyi szolgáltatási járulékot ennek ellenére sem fizeti rendesen, s háromhavi tartozást, azaz 23 130 forintos elmaradást halmoz fel, akkor a társadalombiztosítási azonosító jel, a taj érvénytelenné válik.

Az illető nem tud majd térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, de a tartozás kiegyenlítésével ugyanakkor a jogosultság visszaáll. Hozzátette: az új rendelkezések nem érintik a sürgősségi ellátást: a mentés igénybevételéhez való jog Magyarország területén – állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására tekintet nélkül – mindenkit megillet. Azaz ellátás nélkül senki nem maradhat.

Fontos pont, hogy az új törvény 2020. július 1-jén lép életbe, ezzel az új rendszer is akkor kezdi meg működését. – A jogszabály kellő felkészülési időt ad, s mindenki tiszta lappal indul jövő nyáron – mondta az államtitkár. Ez azt jelenti, hogy csak az a tartozás számít, amely 2020. július 1-je után keletkezik. – Lényeges az is – emelte ki Izer Norbert –, hogy aki eddig jogosult volt egészségügyi ellátásra, az ezután is jogosult marad, vagyis senki nem szorul ki az állami egészségügyből.

Azoknál pedig, akik a törvény rendelkezése nyomán számítanak jogosultnak, nem merül fel semmilyen járulékfizetés vagy megtérítési kötelezettség. Ebbe a csoportba tartoznak – például – a nyugdíjasok, a diákok, valamint a gyedben, gyesben, gyetben részesülő személyek, továbbá szociálisan rászorulók és a hajléktalanok is.

Feketefoglalkoztatás ellen is hatásos

Az államtitkár még egy szempontot emelt ki az új módszer kapcsán. – Nem egy esetben az jelenti a gondot, hogy miközben az alkalmazott azt gondolja, hogy legális keretek között dolgozik, a munkáltatója mégsem jelentette be.

Ez sokszor az orvosnál derült ki. Az adóhivatal jövőbeli tájékoztatásakor akár az ilyen helyzetek is rövid úton tisztázódnak – fogalmazott Izer Norbert. Nem telnek el hosszú hónapok, akár évek lényegében feketefoglalkoztatással.

Az államtitkár összegzésképpen úgy vélekedett: az új szabályozással felváltják azokat a paragrafusokat, amelyek lehetővé tettek egy sajátos, anomá­liáktól sem mentes helyzet kialakulását a magyar egészségügyben. A tiszta, világos viszonyok minden érintettnek leginkább csak előnyöket hozhat.

Tiltakozik az orvosi kamara

A Magyar Orvosi Kamara közleményben tiltakozott a járuléktörvény miatt. – Egyetértünk azzal, hogy a társadalombiztosítás a jogok és a kötelességek egyensúlyán alapszik, és minden járulékfizetésre képes állampolgár köteles járulékot fizetni. Azzal is egyetértünk, hogy a járulékfizetési fegyelmet erősíteni kell. Az elmaradt járulékokat meg kell fizettetni, és a járulékfizetés elmaradásának arányos mértékű szankcionálása is elfogadható, de a kamara véleménye szerint mindez nem okozhatja a szükséges ellátás megtagadását fizetőképtelenség esetén sem – írták. A közlemény szerint nagy számban lehetnek olyan személyek, akik tájékozatlanságuk, a hivatali ügyintézésben való járatlanságuk, esetleg a munkaadójuk hibája vagy akár saját mulasztásuk miatt nem rendezik időben a társadalombiztosítási jogviszonyukat. (Cs. I.)