A Világbank a legfrissebb jelentésében alaposan áttekinti a világgazdasági folyamatokat, kiemelve a gazdasági növekedés és az eladósodás területét. Utóbbiról azt állapítottja meg, hogy a fejlett országokon kívüli világban (feltörekvő és fejlődő országok) minden korábbinál nagyobb mértékű az eladósodás a 2010-es válság óta. Ez nemcsak az államadósságra vonatkozik, hanem a magánszektor adatait is figyelembe véve számolják az adatokat.
A szervezet az elmúlt ötven év összefüggésében vizsgálta az adósságszinteket, és arra jutott, hogy a mostanival együtt négy eladósodási hullám volt (ezek nem egyszerre érintettek minden országcsoportot: a világ összességére jellemzőek), és azt találták aggasztónak, hogy a hullámok végén pénzügyi válságot okozott az adósságszintek magas mivolta, miközben a kockázatvállalási hajlandóság hirtelen visszaesett a befektetők részéről.
Az első ilyen hullámot 1970 és 1989 között azonosította a Világbank: kétségtelen, hogy ebbe az időszakba esett a két olajválság, amikor a fejlett országokban is magas infláció és egyúttal eladósodás zajlott, igaz, a folyamat végén azok teljes mértékben alkalmazkodtak a helyzethez: olyan energiahatékonyságot ért el főleg az ipar, hogy azóta lényegében alig okoz gondot az olajár időnkénti emelkedése, nem is beszélve arról, hogy egyre inkább más energiaforrások kerülnek előtérbe.
A problémák ugyanakkor a fejlődő országokban sokkal súlyosabbak voltak: a nagy eladósodás miatt Latin-Amerika és Afrikának a Szaharától délre fekvő része került bajba.
A második eladósodási hullám az 1990-es években jött el, amely kifejezetten a feltörekvő gazdaságokat jellemezte. Ennek eredményeként terjedt gyorsan 1997-ben az úgynevezett ázsiai vírus, majd 1998-ban az orosz válság, ezt követően pedig Brazília is adósságválságba került.
A harmadik hullám a 2000-es években jött el, jóllehet ekkor nem elsősorban a feltörekvő gazdaságokkal volt baj, hisz a 2008-as válságot főleg a mértéktelen amerikai ingatlanhitelezés és ennek következményei okozták. Mindazonáltal alig volt olyan ország, amely megúszta volna a válságot (ilyen volt Lengyelország), az erősen eladósodottak, amilyen akkor Magyarország is volt, mentőprogramokra szorultak.
