Túlzott a globális eladósodás

Magyarországon a GDP-hez viszonyított 80 százalék fölötti szintről hetven százalékra csökkent az államadósság aránya 2018-ig, a tavaly év végi adat pedig 68 százalék körül lehet.

Fellegi Tamás Péter
2020. 01. 13. 7:36
People stand near a window overlooking the financial district in Shanghai
A megnövekedett szintért elsősorban Kína a felelős Fotó: China Stringer Network Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A válság óta lényegében fellendülés mutatkozik a világgazdaságban, ugyanakkor a Világbank szerint összességében ismét magasra emelkedett az adósságszint, ami kockázatot jelenthet a jövőre nézve. Tény, hogy az adósság növekedéséért most főleg Kína felelős, egyrészt az országon belüli adósságszint, másrészt annak révén, hogy a kínai hitelezők rendkívül aktívak lettek világszerte, elsősorban az infrastrukturális fejlesztések finanszírozásában. Kína súlyát az is mutatja, hogy a feltörekvőnek tekintett országok teljes adóssága a GDP 170 százalékát érte el 2018-ban (2010-ben még csak 114 százalék volt), ugyanakkor Kína nélkül számolva ez az érték csak 107 százalék.

Ha csak az államadósságot nézzük, az átlagosan a GDP 38 százalékáról 50-re emelkedett 2010-től 2018-ig úgy, hogy az országok háromnegyede esetében nőtt az adósság, és csak negyedük esetében stagnált vagy csökkent. Ami örvendetes, hogy Magyarország ebbe az utóbbi csoportba került, miután nálunk a GDP-hez viszonyított nyolcvan százalék fölötti szintről hetven százalékra csökkent az államadósság aránya a mért időszakban (2018-ig), a tavaly év végi adat pedig 68 százalék körül lehet.

A megnövekedett szintért elsősorban Kína a felelős
Fotó: Reuters

A Világbank szerint nemcsak az adósság növekedése a probléma, hanem a szerkezetének változása is. Az adósságon belül sok ország esetében nőtt a külföldi és a más devizában fennálló adósság aránya, ami annyiban probléma, hogy ha a befektetői bizalom megrendül, elsősorban a külföldi hitelezők szabadulnak kockázatosabbnak ítélt befektetéseiktől nem is feltétlenül racionális, sokkal inkább lélektani okok miatt.

Magyarország adóssága ebben a tekintetben is a kedvező irányba mozdult: nagy mértékben nőtt a belföldi megtakarítók szerepe az államadósság finanszírozásában, és ugyancsak nagy mértékben csökkent a devizaadósság.

A nagy árfolyam-ingadozásra képes, ezért különösen kockázatos devizákban, mint a svájci frankban fennálló adósság meg is szűnt a teljes adósságállományon belül.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.